
2011. július 04., 08:092011. július 04., 08:09
A két és fél nap alatt a nézőknek volt is miből válogatniuk. A valamikor kimondottan csak színházi eseményként számon tartott mikházi rendezvénysorozat rég túlnőtte magát a világot jelentő deszkákon. Erről tanúskodott az a jó pár tárlat, illetve könyvbemutató, amire még pénteken délután, az első színházi előadás előtt sor került. Salat Dénes faragott bútorait állította ki, Novák József erdélyi címereit hozta el, a magyarországi Húros Annamária jelmezeivel jelentkezett. A marosvásárhelyi fotóklub külön erre az alkalomra öszszeállított tárlattal jelentkezett. Sor került az egykori Székely Népiegyüttes humoristájának, a mikházi származású Széllyes Sándornak az emlékszoba-avatójára is, majd a kántorlakon Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató gyűjteményéből nyílt kiállítás.
A fesztivált megelőző kedvezőtlen széljárásra utalva, a nyolcvanesztendős, de örökifjúként tevékenykedő néprajzkutató, aki Moldován H. István zenekara kíséretében tartott előadást, a mezőségi népi hagyományok, a tánc és a népdal fontosságát méltatta. Majd arra kérte az erdélyi magyarságot, hagyja a politikát, ne foglalkozzon vele. „Ne politizáljunk. Inkább táncoljunk. És, ha lehet, táncoljunk magyarul” – mondta Kallós Zoltán a népes érdeklődők táborának.
Az első, pénteki estét az anyaországi, visszajáró vendégnek számító Forrás Színház Csíksomlyói passiója, majd a Maros Művészegyüttes Szem látta, szív szerette közönséget megpezsdítő előadása tette rangosabbá. Szombaton, hosszú évtizedek után, ismét „magyar világra” ébredhettek a mikháziak és vendégeik, akiket a marosszéki huszárok trombitaszós bevonulója rázott fel a szinte hajnalig tartó táncház utáni rövid alvásból. A régi szép időket felidéző és a falu egy-egy öregét megkönnyeztető bevonulást íjászbemutató követte. A gyermekek szórakoztatásáról és különböző játékokba való bevonásáról a Garabonciás Egyesület, míg a felnőttekéről a Bécsből hazalátogató Székely Szabó Zoltán gondoskodott. A tegnapi zárónap a gyermekeké volt.
Erre már sokkal több helyi és környékbeli is bekapcsolódott, mint a felnőtteknek szóló programokba. A vásárhelyi bábszínház Csipkerózsikát hozta el az év más időszakában alvó faluba. Szélyes Ferenc főszervező örömmel nyugtázta, hogy míg nyolc évvel ezelőtt az első mikházi bábelőadáson alig tízen lézengtek, most az óriási Csűrszínház nézőtere zsúfolásig megtelt. „Mindez, meg amit egyáltalán elmondtak a nézők, arra biztat, hogy egyesek ellenállása dacára menjünk tovább, folytassuk. Így már most ki merem jelenteni, hogy jövőre mindenképpen megszervezzük a tizedik, jubileumi Csűrszínházi Napokat” – jelentette ki lapunknak a marosvásárhelyi színművész-szervező.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!