Szerette használni az erdélyi tájszavakat, archaikus kifejezéseket, de ettől versei nem váltak népiessé – jellemezte Péterfy Sarolt irodalomtörténész nagyapja, Jékely Zoltán munkásságát.
2014. január 19., 18:372014. január 19., 18:37
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv- és irodalomtudományi tanszéke által szervezet KéPKEret című beszélgetéssorozat hétvégi találkozója ugyanis a most záruló Jékely-centenárium jegyében zajlott, amelyen családi fényképekkel és versfelolvasással tarkítva kalauzolták a hallgatókat nagyenyedi születésű író, költő, műfordító borús de reménykedő világába.
„Kevés a személyes emlékem róla, mert csak három éves voltam amikor meghalt. Inkább szüleim, testvéreim megítéléséből és naplóit olvasva látok bele jobban” – mondta Péterfy. Merthogy Jékely megrögzött naplóíró volt, csupán a „házkutatások tíz esztendejében” szüneteltette feljegyzéseit, mert rájött: abban az időben naplót vezetni életveszélyes, nemcsak rá nézve, hanem mindazokra is, akiket abban megemlített.
Ezeket amúgy titkosan kezelte, például A Pál utcai fiúk vagy épp az Ásványtani és kémiai jegyzetek könyvborítójába rejtette őket. Az írás iránti szenvedélyével talán csak a horgászat iránti rajongása vetekedhetett, erre némi iróniával fűszerezve rá is mutatott amikor a második világháború után a magyarországi cenzúra áldozatául esett, kizárták az Írószövetségből, és többnyire csak műfordításai jelenhettek meg. Az ismert erdélyi szerző különben sok ihletet merített külföldi utazásaiból, Párizs például meghatározta első regényét, Olaszország pedig életre szóló szerelmévé vált.
Péterfy, aki Jékely irodalmi hagyatékát kezeli, most épp apjával, Áprily Lajossal folytatott levelezéseit dolgozza fel. Lapunk érdeklődésére elmondta: irodalomtörténészként elfogulatlan tud maradni, úgy érzi reálisan látja nagyapja munkásságát, viszont a centenáriumi évre megjelentetett Jékely-kötetet missziójának érezte.
A Jékely 100 címmel tavaly kiadott válogatás szerinte bemutatja a kolozsvári kötődésű erdélyi művész minden arcát. Tíz kortárs írót kért fel arra, hogy kedvenc tíz Jékely-versét válassza ki, és aggodalma ellenére nagyon kevés volt az egybeesés. Saját kedvencei közül egy 1932-es verset, a Jóslatot, olvasta fel a váradi beszélgetésen – ez a Jékely által 19 évesen írt vers amúgy helyet is kapott a centenáriumi kötetben, a szakértők szerint ugyanis jól jellemzi a költő, írói stílusát.
„Azoktól akik jobban ismerik tudom, hogy egy varázslatos kisugárzású személyiség volt, akinek a társaságát szerették az ismerősei. Nem érdekelték az irodalmi körök, de családja és barátai társaságában nagyon nyitott volt” – mondta Péterfy Sarolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!