Szerette használni az erdélyi tájszavakat, archaikus kifejezéseket, de ettől versei nem váltak népiessé – jellemezte Péterfy Sarolt irodalomtörténész nagyapja, Jékely Zoltán munkásságát.
2014. január 19., 18:372014. január 19., 18:37
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv- és irodalomtudományi tanszéke által szervezet KéPKEret című beszélgetéssorozat hétvégi találkozója ugyanis a most záruló Jékely-centenárium jegyében zajlott, amelyen családi fényképekkel és versfelolvasással tarkítva kalauzolták a hallgatókat nagyenyedi születésű író, költő, műfordító borús de reménykedő világába.
„Kevés a személyes emlékem róla, mert csak három éves voltam amikor meghalt. Inkább szüleim, testvéreim megítéléséből és naplóit olvasva látok bele jobban” – mondta Péterfy. Merthogy Jékely megrögzött naplóíró volt, csupán a „házkutatások tíz esztendejében” szüneteltette feljegyzéseit, mert rájött: abban az időben naplót vezetni életveszélyes, nemcsak rá nézve, hanem mindazokra is, akiket abban megemlített.
Ezeket amúgy titkosan kezelte, például A Pál utcai fiúk vagy épp az Ásványtani és kémiai jegyzetek könyvborítójába rejtette őket. Az írás iránti szenvedélyével talán csak a horgászat iránti rajongása vetekedhetett, erre némi iróniával fűszerezve rá is mutatott amikor a második világháború után a magyarországi cenzúra áldozatául esett, kizárták az Írószövetségből, és többnyire csak műfordításai jelenhettek meg. Az ismert erdélyi szerző különben sok ihletet merített külföldi utazásaiból, Párizs például meghatározta első regényét, Olaszország pedig életre szóló szerelmévé vált.
Péterfy, aki Jékely irodalmi hagyatékát kezeli, most épp apjával, Áprily Lajossal folytatott levelezéseit dolgozza fel. Lapunk érdeklődésére elmondta: irodalomtörténészként elfogulatlan tud maradni, úgy érzi reálisan látja nagyapja munkásságát, viszont a centenáriumi évre megjelentetett Jékely-kötetet missziójának érezte.
A Jékely 100 címmel tavaly kiadott válogatás szerinte bemutatja a kolozsvári kötődésű erdélyi művész minden arcát. Tíz kortárs írót kért fel arra, hogy kedvenc tíz Jékely-versét válassza ki, és aggodalma ellenére nagyon kevés volt az egybeesés. Saját kedvencei közül egy 1932-es verset, a Jóslatot, olvasta fel a váradi beszélgetésen – ez a Jékely által 19 évesen írt vers amúgy helyet is kapott a centenáriumi kötetben, a szakértők szerint ugyanis jól jellemzi a költő, írói stílusát.
„Azoktól akik jobban ismerik tudom, hogy egy varázslatos kisugárzású személyiség volt, akinek a társaságát szerették az ismerősei. Nem érdekelték az irodalmi körök, de családja és barátai társaságában nagyon nyitott volt” – mondta Péterfy Sarolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!