„Óriási közhely, hogy tudatosan vagy öntudatalanul fényfüggők vagyunk: születéskor az első igazi élmény a jó meleg sötétből a vakító fénybe érkezés, távozáskor pedig a fényt (is) magunk mögött hagyjuk. Igen, ez így közhely, akárcsak az, hogy levegő nélkül nem élhetünk. Akkor sem, ha nem ujjongunk pillanatonként, milyen jó is lélegezni" – mondta el különleges hétvégi performanszának bevezetőjében Imre Zoltán képzőművész-antropológus, a nagyváradi Ady Endre Múzeum igazgatója.
2016. december 11., 17:092016. december 11., 17:09
Kitért arra, hogy a fényigénylésünk is csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egyáltalán nincs, vagy nem elég a külső és belső fényesség körülöttünk. Imre Zoltán Utazás a Fény felé címet adta a performansznak és minden jelenlévőnek felajánlotta, hogy a teremben árválkodó kórházi ágy és a párnán heverő kék műanyag doboz segítségével megtapasztalhassa a fény keletkezésének, felragyogásának, halványulásának, illetve eltűnésének spontán és abszolút személyes élményét. Elmondta, a „fénylátó doboz\" saját fejlesztése, alapanyaga aza plexi, vagyis üvegszerű, átlátszó műanyag, amiből kerítéseket szoktak készíteni.
Az ágyon helyet foglalóknak különleges élményben volt részük: a látványt csodálatosan kiegészítette a keresztre feszítésről szóló 17. századi Crucificatio oratórium, amely segített átélni az összetett katarzist, amit közel 2400 éve Arisztotelész fogalmazott meg a Poétika, illetve a Politika című műveiben. Az ágy tologatása közben kicsit felgyorsultak vagy lelassultak a művész léptei, épp csak annyira, hogy az élménybefogadók némi különbséggel élhessék át a fényfüggőségünk különböző fázisait, átérezve egyúttal azt is, hogy ugyanaz a hatás minden emberben másképpen és másképpen érvényesül.
Imre Zoltán azt is kifejtette, a performansz, ez az egyik legújabb művészeti megnyilvánulási forma azért is lehet érdekesen egyéni, mert elképzelhetetlen megálmodójának, az alkotó művésznek konkrét fizikai részvétele nélkül. Ez pedig félreérthetetlenül bebizonyosodott az Utazás a Fény felé feledhetetlen percei alatt is, hiszen ha a szellemi alkotó nem sétáltatja erre-arra a fényre vágyót, a performansz okafogyottá válik, s a katarzis sem következik be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!