„Óriási közhely, hogy tudatosan vagy öntudatalanul fényfüggők vagyunk: születéskor az első igazi élmény a jó meleg sötétből a vakító fénybe érkezés, távozáskor pedig a fényt (is) magunk mögött hagyjuk. Igen, ez így közhely, akárcsak az, hogy levegő nélkül nem élhetünk. Akkor sem, ha nem ujjongunk pillanatonként, milyen jó is lélegezni" – mondta el különleges hétvégi performanszának bevezetőjében Imre Zoltán képzőművész-antropológus, a nagyváradi Ady Endre Múzeum igazgatója.
2016. december 11., 17:092016. december 11., 17:09
Kitért arra, hogy a fényigénylésünk is csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egyáltalán nincs, vagy nem elég a külső és belső fényesség körülöttünk. Imre Zoltán Utazás a Fény felé címet adta a performansznak és minden jelenlévőnek felajánlotta, hogy a teremben árválkodó kórházi ágy és a párnán heverő kék műanyag doboz segítségével megtapasztalhassa a fény keletkezésének, felragyogásának, halványulásának, illetve eltűnésének spontán és abszolút személyes élményét. Elmondta, a „fénylátó doboz\" saját fejlesztése, alapanyaga aza plexi, vagyis üvegszerű, átlátszó műanyag, amiből kerítéseket szoktak készíteni.
Az ágyon helyet foglalóknak különleges élményben volt részük: a látványt csodálatosan kiegészítette a keresztre feszítésről szóló 17. századi Crucificatio oratórium, amely segített átélni az összetett katarzist, amit közel 2400 éve Arisztotelész fogalmazott meg a Poétika, illetve a Politika című műveiben. Az ágy tologatása közben kicsit felgyorsultak vagy lelassultak a művész léptei, épp csak annyira, hogy az élménybefogadók némi különbséggel élhessék át a fényfüggőségünk különböző fázisait, átérezve egyúttal azt is, hogy ugyanaz a hatás minden emberben másképpen és másképpen érvényesül.
Imre Zoltán azt is kifejtette, a performansz, ez az egyik legújabb művészeti megnyilvánulási forma azért is lehet érdekesen egyéni, mert elképzelhetetlen megálmodójának, az alkotó művésznek konkrét fizikai részvétele nélkül. Ez pedig félreérthetetlenül bebizonyosodott az Utazás a Fény felé feledhetetlen percei alatt is, hiszen ha a szellemi alkotó nem sétáltatja erre-arra a fényre vágyót, a performansz okafogyottá válik, s a katarzis sem következik be.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
szóljon hozzá!