A világhírű magyar származású, brassói születésű fotóművész, Brassai mintegy háromszáz, az 1930-as években a francia fővárosról készült eredeti felvételeiből látható nagyszabású kiállítás a párizsi Városházán.
2013. december 12., 17:522013. december 12., 17:52
A francia fővárosi önkormányzat tárlatai előtt rendszeresen kígyózó sorok várakoznak. A hatalmas érdeklődés miatt a Brassai: a párizsi szerelemért címmel már novemberben megnyílt ingyenesen látogatható tárlatra - amelyet naponta közel 2 ezren tekintenek meg - is csak közel félórás utcai sorban állást követően lehet bejutni. Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1924-ben telepedett le Párizsban. Magyarországra és Erdélybe soha többé nem tért vissza, de eleinte magyar és német lapok franciaországi tudósítójaként dolgozott. Harmincéves korában kezdett fotózni, ekkor ismerkedett meg a szintén magyar származású André Kertésszel, akit elkísért fotóriportjaira.
A kiállítás Agnes de Gouvion Saint-Cyr kurátor szerint egy szenvedély kivételes történetét mutatja be: azt, ami több mint fél évszázadon át Brassait, az írót, a fotóst, a filmest kötötte Párizs különböző helyeihez, a város értelmiségéhez, művészeihez, nagy családjaihoz, a prostituáltakhoz, a szélhámosokhoz, mindahhoz, ami a legendás Párizst jelenti. Brassai a párizsi magyar kolóniának köszönhetően ismerte meg a francia főváros éjszakai világát, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. 1932-ben jelent meg első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), amelyet máig úgy tartanak számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét.
A gyűjtemény szemléletében és technikájában is páratlan pillanatfelvételeinek - amelyekhez Brassai nem használt mesterséges fényt - eredeti előhívásai a tárlat legfőbb helyére kerültek. Ezek közül számos kép (például a Macskakövek) ma már ikonnak számít. Brassai 1932-től a párizsi falakon található graffitiket és falfirkákat fotózta, amelyek először csak 1956-ban kerültek kiállításra a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MOMA). Ezeknek külön részt szentel a kiállítás, ahogy a piacon ma már ritkaságnak számító aktfotóinak is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!