Nagy Imre-vándortárlat

A tárlat célja, hogy külföldön is megismertessék és népszerûsítsék a székely táj, a székely nép festõjének legszebb munkáit. „Magyarországon kevéssé ismertek székelyföldi kulturális értékeink, ezért úgy gondoltuk, meg kell mutatni, hogy Székelyföldnek is vannak mûvészeti értékei. Integrálni kell Nagy Imrét az összmagyarság mûvészetébe\" – magyarázta a kiállítás célját Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A vándortárlat azért is idõszerû, mert bár a festõnek 1922-tõl egészen 1976-ban bekövetkezett haláláig évente több kiállítása is volt az országban és külföldön, Magyarországon utoljára a 70-es években a Magyar Nemzeti Galériában állították ki képeit. Annak ellenére, hogy közel tíz európai országban találhatók képei különbözõ múzeumok gyûjteményeiben, Nagy Imre neve külföldön csak szûk szakmai körben ismert.

„A magyarországi Nagy Imre-kiállítás ötlete azért vetõdött fel, hogy ne csak behozzunk képzõmûvészeti értékeket a városba – mint például a Munkácsy-, a 2005-ben a Kaposvárról elhozott Szász Endre-kiállítást, vagy a Tiszaújvárosból érkezõ Kohán György-tárlatot –, hanem viszonozzuk is a gesztust, mutassuk meg a mi értékeinket is\" – mondta el Antal Attila alpolgármester.

A vándorkiállítás január 22-én kezdõdik, elsõként Kaposváron tekinthetik meg Nagy Imre képeit, majd Tiszaújvárosban, Gyulán és Cegléden, de Gödöllõre és Miskolcra, valamint Debrecenbe is szeretnék eljuttatni a képeket, amelyek mindegyik városban egy-két hónapig lesznek láthatók. A festõ alkotásainak népszerûsítésére a tárlat anyagát felhasználó katalógus és szórólapok készülnek, továbbá Szabó András A bõfény forrása címû, 2006-ban megjelent Nagy Imre-monográfiát is bemutatják.

A kiállításmegnyitók az adott város valamilyen rendezvényéhez kapcsolódnak. Tiszaújvárosban például májusban tervezik kiállítani a képanyagot, és testvérvárosi találkozóval kötik össze a megnyitót. A rendezvényre ellátogató városi küldöttséget a Hargita Székely Nemzeti Táncegyüttes és a Csíki Játékszín is elkíséri egy-egy bemutatkozó elõadással.

Sz. Z.

Nagy Imre: a fénnyel festõ mûvész

Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893–1976) a budapesti Képzõmûvészeti Akadémián tanult. 1949-ig szülõfalujában élt és alkotott, majd lakhelyét Kolozsvárra helyezi át, de a szülõi házban berendezett mûterem megmarad az alkotás állandó helyszínének. A székely nép, a székely táj képeinek állandó témája. Munkásságát tucatnyi díjjal ismerték el. Majdnem teljes életmûvét három székelyföldi városra hagyta, a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi és csíkszeredai múzeumok több ezer képét õrzik. Hamvait a nevét viselõ csíkzsögödi mûterem és galéria külsõ falában helyezték el.