Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 31., 11:022009. augusztus 31., 11:02
Könyvbemutatóval egybekötött kiállítással kezdte az évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ csütörtökön, mely alkalommal az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművész kiállítását nyitották meg, és egyúttal a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Sarány István a képzőművészről szóló kötetet is bemutatta. Székely Géza, aki Marosvásárhelyhez is kötődik, hiszen a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban sajátította el a szakma alapjait, egy miskolci alkotótáborban való részvétele miatt a rendezvényen nem lehetett jelen személyesen.
Marosvásárhely egyébként a könyvbemutatóval egybekötött egyéni tárlatnak a negyedik helyszíne volt, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely után.
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat részeként jelentette meg a képzőművészről szóló kötetet, mely Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár tanulmányát tartalmazza, aki a tárlat méltatója is volt egyben. A sorozat harmincadik, Bandi Kati textilművészről szóló kötete egyébként szeptemberben, szintén a Bernády-házban kerül bemutatásra. A kiadó azt is tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze.
Sarány István elmondta, ünnepnek kell tekinteni, ha a mostani válság idején ilyen kiadványok látnak napvilágot. Józsa István szerint Székely Géza műveiben expresszionista jegyek is felfedezhetők. „A művészet legfontosabb feladata, hogy leásson az emberi létezés eredendő tragikumáig – idézte a festmények, grafikák szerzőjét a művészettörténész, hozzátéve – Székely Géza szerint teljesen mindegy, hol él az ember, ugyanazt a tragédiát éli át. Ugyanakkor Székely megoldást is keres erre, bár tulajdonképpen nincs feloldozás. Itt van a művész utópiája: a gondokra határozottan erdélyi megoldásokat kínál”.
Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta, aki nagyon sokféle technikával dolgozik. „Témái ismerősek számunkra. A székelyföldi valóságról van szó, de mégis más a kép, mint amit megszoktunk a valóságban. Székely Géza gyakran álomszerű látomássá minősíti át élményeit, így egyes képei a szürrealizmus jegyeit hordozzák” – fogalmazott Nagy Miklós Kund.
Józsa István hozzátette, bár sokan elvándorolnak, Erdélyben még mindig nagyon sok jelentős képzőművész alkot, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége is számon tartja az erdélyi magyar képzőművészetet. Székely Géza tárlata szeptember 6-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok