Művészi utópia és erdélyi megoldások

Könyvbemutatóval egybekötött kiállítással kezdte az évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ csütörtökön, mely alkalommal az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművész kiállítását nyitották meg, és egyúttal a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Sarány István a képzőművészről szóló kötetet is bemutatta. Székely Géza, aki Marosvásárhelyhez is kötődik, hiszen a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban sajátította el a szakma alapjait, egy miskolci alkotótáborban való részvétele miatt a rendezvényen nem lehetett jelen személyesen.

Marosvásárhely egyébként a könyvbemutatóval egybekötött egyéni tárlatnak a negyedik helyszíne volt, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely után.
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat részeként jelentette meg a képzőművészről szóló kötetet, mely Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár tanulmányát tartalmazza, aki a tárlat méltatója is volt egyben. A sorozat harmincadik, Bandi Kati textilművészről szóló kötete egyébként szeptemberben, szintén a Bernády-házban kerül bemutatásra. A kiadó azt is tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze.

Sarány István elmondta, ünnepnek kell tekinteni, ha a mostani válság idején ilyen kiadványok látnak napvilágot. Józsa István szerint Székely Géza műveiben expresszionista jegyek is felfedezhetők. „A művészet legfontosabb feladata, hogy leásson az emberi létezés eredendő tragikumáig – idézte a festmények, grafikák szerzőjét a művészettörténész, hozzátéve – Székely Géza szerint teljesen mindegy, hol él az ember, ugyanazt a tragédiát éli át. Ugyanakkor Székely megoldást is keres erre, bár tulajdonképpen nincs feloldozás. Itt van a művész utópiája: a gondokra határozottan erdélyi megoldásokat kínál”.

Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta, aki nagyon sokféle technikával dolgozik. „Témái ismerősek számunkra. A székelyföldi valóságról van szó, de mégis más a kép, mint amit megszoktunk a valóságban. Székely Géza gyakran álomszerű látomássá minősíti át élményeit, így egyes képei a szürrealizmus jegyeit hordozzák” – fogalmazott Nagy Miklós Kund.

Józsa István hozzátette, bár sokan elvándorolnak, Erdélyben még mindig nagyon sok jelentős képzőművész alkot, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége is számon tartja az erdélyi magyar képzőművészetet. Székely Géza tárlata szeptember 6-áig látogatható.