
Fotó: Gligor Róbert László
Kiállítással zárult hétfő este a második alkalommal megszervezett nyárádszeredai alkotótábor, amely idéntől Zereda néven működik. A település első írásos említése Zereda alakban fordul elő, ezért a művészek ezt a nevet választották az idén szeptember 7–15. között zajló tábornak.
2014. szeptember 16., 15:512014. szeptember 16., 15:51
2014. szeptember 23., 12:162014. szeptember 23., 12:16
Tavaly még kopott falak várták a művészeket, azóta már zajlik az épület felújítása, így jövőre valószínűleg kész galériaépületben fogadhatják az alkotókat – tudtuk meg Berze Imre szervezőtől, valamint az épület tulajdonosától és a művésztelep támogatójától, Tordai Leventétől. Az Ungvári-Zrínyi Kata művészettörténész által hétfő este megnyitott tárlat egy hónapon keresztül látogatható, de a munkálatok miatt nincs állandó nyitva tartás, a látogatók a főtéri Toreldó Pizzázóban érdeklődhetnek.
A tavalyi nyolchoz képest idén tíz művész vett részt az alkotótáborban, itt született meg az ötletek és a művek többsége, de volt, aki már kész ötlettel érkezett. Az Ungvári-Zrínyi Kata által összeállított katalógus megállapítja, a marosvásárhelyi Căbuz Andrea festészetét a „belső tájak” uralják, bevallása szerint célja az anyag megragadása. Testvére, Annamária esetében a festmény mint autonóm, a művésztől független entitás próbál élni: a tárgy hozza létre önmagát, ezzel a művész autoritását kérdőjelezi meg az anyagi világ felett.
A budapesti Daradics Árpád iróniával kezeli az ecsetet: Munkácsy ásító inasát utánozva ő maga ásít bele a világba, a „kultúra fáradt inasaként” fogalmaz meg kritikát. A budapesti Erdélyi Gábor festő egy „konvencionális műtárgy negatívját” hozta létre. A szintén budapesti Krnács Ágota elektrografikus pedig a mulandóság és öröklét ambivalenciáját mutatja meg egy-egy alkotással. A marosvásárhelyi Makkai István szobrászművész a tárgyak anyagszerűségével játszik, ezen keresztül vitatja a műalkotás státusát, érintve a legitimitás és az áruvá válás kérdését is.
A szovátai Siklódi Zsolt szobrász alkotásainak fontos kulcsszava a kompatibilitás, nyárádszeredai alkotásában a fenyő és a mészkő alkot erős egységet. A nyíregyházi Szepessy Béla grafikus metszett munkáiban analóg és digitális elemeket egyesít. Bíró Gábor székelyudvarhelyi festőművész világa a természethez kötődik, síkok, terek között teremt kapcsolatot és átjárást derűs formavilágával, absztrakt formák összefonódásával. Berze Imre székelyudvarhelyi szobrász idealisztikus letisztultságban gondolkodik, a természeti inspiráció művei állandó eleme.
A művésztelep anyagi támogatói Tordai Levente és Sarolta nyárádszeredai vállalkozók. Mint megtudtuk, nyáron tíz kitűnő budapesti diák számára szerveztek itt alkotótábort, októberben a nyíregyházi képzőművészti főiskolásokat látják vendégül, jövő tavasszal pedig a kolozsváriakat. A táborokból származó profitot a család a galériába, illetve a Zereda művésztelep szervezésébe fekteti be, hamarosan pedig egy alapítványt is létrehoznak.
Tordai Levente nem titkolja: nem kimondottan szórakozásból szervez és támogat művésztelepet, hanem mert ezáltal igen jól lehet népszerűsíteni Nyárádszeredát. Szerinte nem mindegy hogy milyen művészek fordulnak meg itt, kiről hallanak: Daradics, Szepessy, Erdélyi, Krnács már ismert nevek, és ha ezek viszik a település hírét a világba, az neki, vendéglátással foglalkozó vállalkozónak mindig valamilyen módon profitot hoz.
Az alkotótábor – bár egyelőre ez csak a második volt – nagyon jó visszhangnak örvend a művészvilágban, és már a jövő nyárra meg is van az a tizenegy jó nevű művész, akiket valószínűleg augusztus végén látnak majd vendégül.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!