
Fotó: Gligor Róbert László
Kiállítással zárult hétfő este a második alkalommal megszervezett nyárádszeredai alkotótábor, amely idéntől Zereda néven működik. A település első írásos említése Zereda alakban fordul elő, ezért a művészek ezt a nevet választották az idén szeptember 7–15. között zajló tábornak.
2014. szeptember 16., 15:512014. szeptember 16., 15:51
2014. szeptember 23., 12:162014. szeptember 23., 12:16
Tavaly még kopott falak várták a művészeket, azóta már zajlik az épület felújítása, így jövőre valószínűleg kész galériaépületben fogadhatják az alkotókat – tudtuk meg Berze Imre szervezőtől, valamint az épület tulajdonosától és a művésztelep támogatójától, Tordai Leventétől. Az Ungvári-Zrínyi Kata művészettörténész által hétfő este megnyitott tárlat egy hónapon keresztül látogatható, de a munkálatok miatt nincs állandó nyitva tartás, a látogatók a főtéri Toreldó Pizzázóban érdeklődhetnek.
A tavalyi nyolchoz képest idén tíz művész vett részt az alkotótáborban, itt született meg az ötletek és a művek többsége, de volt, aki már kész ötlettel érkezett. Az Ungvári-Zrínyi Kata által összeállított katalógus megállapítja, a marosvásárhelyi Căbuz Andrea festészetét a „belső tájak” uralják, bevallása szerint célja az anyag megragadása. Testvére, Annamária esetében a festmény mint autonóm, a művésztől független entitás próbál élni: a tárgy hozza létre önmagát, ezzel a művész autoritását kérdőjelezi meg az anyagi világ felett.
A budapesti Daradics Árpád iróniával kezeli az ecsetet: Munkácsy ásító inasát utánozva ő maga ásít bele a világba, a „kultúra fáradt inasaként” fogalmaz meg kritikát. A budapesti Erdélyi Gábor festő egy „konvencionális műtárgy negatívját” hozta létre. A szintén budapesti Krnács Ágota elektrografikus pedig a mulandóság és öröklét ambivalenciáját mutatja meg egy-egy alkotással. A marosvásárhelyi Makkai István szobrászművész a tárgyak anyagszerűségével játszik, ezen keresztül vitatja a műalkotás státusát, érintve a legitimitás és az áruvá válás kérdését is.
A szovátai Siklódi Zsolt szobrász alkotásainak fontos kulcsszava a kompatibilitás, nyárádszeredai alkotásában a fenyő és a mészkő alkot erős egységet. A nyíregyházi Szepessy Béla grafikus metszett munkáiban analóg és digitális elemeket egyesít. Bíró Gábor székelyudvarhelyi festőművész világa a természethez kötődik, síkok, terek között teremt kapcsolatot és átjárást derűs formavilágával, absztrakt formák összefonódásával. Berze Imre székelyudvarhelyi szobrász idealisztikus letisztultságban gondolkodik, a természeti inspiráció művei állandó eleme.
A művésztelep anyagi támogatói Tordai Levente és Sarolta nyárádszeredai vállalkozók. Mint megtudtuk, nyáron tíz kitűnő budapesti diák számára szerveztek itt alkotótábort, októberben a nyíregyházi képzőművészti főiskolásokat látják vendégül, jövő tavasszal pedig a kolozsváriakat. A táborokból származó profitot a család a galériába, illetve a Zereda művésztelep szervezésébe fekteti be, hamarosan pedig egy alapítványt is létrehoznak.
Tordai Levente nem titkolja: nem kimondottan szórakozásból szervez és támogat művésztelepet, hanem mert ezáltal igen jól lehet népszerűsíteni Nyárádszeredát. Szerinte nem mindegy hogy milyen művészek fordulnak meg itt, kiről hallanak: Daradics, Szepessy, Erdélyi, Krnács már ismert nevek, és ha ezek viszik a település hírét a világba, az neki, vendéglátással foglalkozó vállalkozónak mindig valamilyen módon profitot hoz.
Az alkotótábor – bár egyelőre ez csak a második volt – nagyon jó visszhangnak örvend a művészvilágban, és már a jövő nyárra meg is van az a tizenegy jó nevű művész, akiket valószínűleg augusztus végén látnak majd vendégül.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!