2008. december 22., 18:462008. december 22., 18:46
A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják január végéig az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyanakkor a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére.
A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, performer nyitotta meg, aki szerint rendszeresíteni kellene az erdélyi református képzőművészeti seregszemlét. Mint mondta, a rendszerváltás előtti években a vallásos tárgyú témák sokszor rejtőzködve jelentek meg: a művészek olykor az üdvözítőt, a szenvedőt önarcképbe rejtették, munkásnők, kollektivista asszonyok szorongatták madonnaként gyerekeiket, vagy terített asztaloknál ülő munkások idézték az utolsó vacsora hangulatát. Máskor népballadai köntösbe bújtatott kompozíciókon sejlettek át a bibliai jelenetek, a szocialista tanok alapjait elsajátító, öntudatos munkásférfiak bibliaolvasó szent áhítattal tartották a könyvet a kezükben, és megannyi más „áthallásos” jelenetben sejlett fel a Szentírásra való utalás, miközben a keresztény ikonográfia kényszerűségből kommunista ikonográfiává alakult át. Vécsi Nagy szerint ezek „gyáva kísérletek” voltak a kereszténység megvallására. Egyes művészek nemtelen célokra használták fel a vallásos toposzokat, de ezek között is akadtak remek alkotások.
Az erdélyi kortárs művek között, de az egész magyar nyelvterületen, sőt a kortárs egyetemes művészetben is kevés a konkrét példázatokon alapuló alkotás, viszont annál több az elvontabb, filozofikus, mégis bibliai témájú mű – jelezte a művészettörténész, aki szerint ennek az is oka lehet, hogy ma kevesebben olvassák a Bibliát: a vallás gyakorlása ma többnyire csak a nagy ünnepnapokra szorítkozik, ezért a vallásos tárgyú alkotások is a közismertebb bibliai eseményekhez kapcsolódnak, nemigen kalandoznak a Szentírás mélyebb világába.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.