2008. december 22., 18:462008. december 22., 18:46
A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják január végéig az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyanakkor a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére.
A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, performer nyitotta meg, aki szerint rendszeresíteni kellene az erdélyi református képzőművészeti seregszemlét. Mint mondta, a rendszerváltás előtti években a vallásos tárgyú témák sokszor rejtőzködve jelentek meg: a művészek olykor az üdvözítőt, a szenvedőt önarcképbe rejtették, munkásnők, kollektivista asszonyok szorongatták madonnaként gyerekeiket, vagy terített asztaloknál ülő munkások idézték az utolsó vacsora hangulatát. Máskor népballadai köntösbe bújtatott kompozíciókon sejlettek át a bibliai jelenetek, a szocialista tanok alapjait elsajátító, öntudatos munkásférfiak bibliaolvasó szent áhítattal tartották a könyvet a kezükben, és megannyi más „áthallásos” jelenetben sejlett fel a Szentírásra való utalás, miközben a keresztény ikonográfia kényszerűségből kommunista ikonográfiává alakult át. Vécsi Nagy szerint ezek „gyáva kísérletek” voltak a kereszténység megvallására. Egyes művészek nemtelen célokra használták fel a vallásos toposzokat, de ezek között is akadtak remek alkotások.
Az erdélyi kortárs művek között, de az egész magyar nyelvterületen, sőt a kortárs egyetemes művészetben is kevés a konkrét példázatokon alapuló alkotás, viszont annál több az elvontabb, filozofikus, mégis bibliai témájú mű – jelezte a művészettörténész, aki szerint ennek az is oka lehet, hogy ma kevesebben olvassák a Bibliát: a vallás gyakorlása ma többnyire csak a nagy ünnepnapokra szorítkozik, ezért a vallásos tárgyú alkotások is a közismertebb bibliai eseményekhez kapcsolódnak, nemigen kalandoznak a Szentírás mélyebb világába.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.