2008. december 22., 18:462008. december 22., 18:46
A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják január végéig az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyanakkor a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére.
A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, performer nyitotta meg, aki szerint rendszeresíteni kellene az erdélyi református képzőművészeti seregszemlét. Mint mondta, a rendszerváltás előtti években a vallásos tárgyú témák sokszor rejtőzködve jelentek meg: a művészek olykor az üdvözítőt, a szenvedőt önarcképbe rejtették, munkásnők, kollektivista asszonyok szorongatták madonnaként gyerekeiket, vagy terített asztaloknál ülő munkások idézték az utolsó vacsora hangulatát. Máskor népballadai köntösbe bújtatott kompozíciókon sejlettek át a bibliai jelenetek, a szocialista tanok alapjait elsajátító, öntudatos munkásférfiak bibliaolvasó szent áhítattal tartották a könyvet a kezükben, és megannyi más „áthallásos” jelenetben sejlett fel a Szentírásra való utalás, miközben a keresztény ikonográfia kényszerűségből kommunista ikonográfiává alakult át. Vécsi Nagy szerint ezek „gyáva kísérletek” voltak a kereszténység megvallására. Egyes művészek nemtelen célokra használták fel a vallásos toposzokat, de ezek között is akadtak remek alkotások.
Az erdélyi kortárs művek között, de az egész magyar nyelvterületen, sőt a kortárs egyetemes művészetben is kevés a konkrét példázatokon alapuló alkotás, viszont annál több az elvontabb, filozofikus, mégis bibliai témájú mű – jelezte a művészettörténész, aki szerint ennek az is oka lehet, hogy ma kevesebben olvassák a Bibliát: a vallás gyakorlása ma többnyire csak a nagy ünnepnapokra szorítkozik, ezért a vallásos tárgyú alkotások is a közismertebb bibliai eseményekhez kapcsolódnak, nemigen kalandoznak a Szentírás mélyebb világába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok