Először játsszák Erdélyben az Egri csillagokat
Első ízben mutatják be Erdélyben az Egri csillagok című musicalt a magyarországi Agria Nyári Játékok társulat tagjai és a Hargita együttes táncosai. A produkció színhelye a csíksomlyói Nyereg, amely legelőször az István, a király című rockopera előadásával vonzott ezreket a kegyhelyre. Az Egri csillagokat már harmadik éve játsszák magyar nyelvterületen, s az Agria tegnap Csíkszeredába érkezett tagjai szerint Magyarországon már slágerek is születtek az előadás dalaiból.
2006. július 27., 00:002006. július 27., 00:00
A darab „szülőhazájában”, az egri várban a tér kisebb befogadóképessége miatt hangosítás nélkül énekelhetnek a szereplők, Csíksomlyón azonban elkel majd a mikrofon. Ez nyilvánvalóan a költségeket is növeli: a főtámogató útépítő vállalat tízmillió forintos hozzájárulása nem fedezi a költségek egészét. A hangosítást egyébként az Omega együttest is kiszolgáló cég vállalta el: ők szerelik majd fel azt a két, egyenként tizenegy méter magas tornyot, amelyekre a hangszórókat helyezik. A hangmérnökök összesen hatvan hangfalat állítanak fel a szabad ég alatt, s ezek, a visszhanghatás elkerülése végett, a színpadtól távolodva, késleltetett effektussal fognak megszólalni. A százharminc tagú szereplőgárdát mintegy tizenöt fős műszaki csoport, a pirotechnikusok és tucatnyi lovas íjász egészíti ki. A magyarországi táncosok csoportja a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjaival bővül. A társulat már ma délelőtt elkezdi az éjszakába nyúló helyszíni próbákat, a főpróba pedig pénteken este kilenc órától lesz. Az előadást Egerben két részben szokták játszani, itt azonban szünet nélkül tartják meg: várható időtartama két óra és tíz perc. A csoport tagjai – elsősorban a nézők szempontjából – aggódnak az időjárás miatt, elárulták, hogy égiháború esetén a távvezérelt mikrofonok is berecseghetnek, torzíthatnak. Az előadás „nyeregbe ültetésének” előkészületei már több hete zajlanak Magyarországon, a szervezők nagy kihívásnak érzik a székelyföldi fellépést. „Amikor híre ment Egerben az erdélyi előadásunknak, számtalan cég állt mögénk, de a legmeghatóbb az volt, amikor egy kisnyugdíjas ajánlott fel ötezer forintot. Ezt az egymásra találás jegyében nem fogjuk elkölteni, hanem berámáztatjuk, és megőrizzük emlékként” – nyilatkozta az anyagi támogatásokról Saárossy Kinga színművész. Az Agria Nyári Játékok Kft. családi vállalkozásként indult, Blaskó Balázs és neje, Saárossy Kinga színművész alapításában, a vállalkozás az egri Gárdonyi Géza Színház más tagjaival egészült ki. „Az Egri csillagok székelyföldi bemutatásának terve két éve érlelődik, és a műszaki-szervezési körülmények alakulása miatt, ez most, július 29-én szombaton valósul meg a csíksomlyói Nyeregben” – mondták el a színészek, akik maguk is szerepelnek a zenés, lovagi tornákkal fűszerezett darabban. Saárossy Kinga az egri nők vezetőjének szerepét játssza, míg Blaskó Balázs a török szultánt alakítja. A Gárdonyi világhírű regénye alapján készült musicalt Várkonyi Mátyás, Béres Attila és Moravecz Levente állította színpadra. A szervezők értékelése szerint a produkció „motorja” a Várkonyi Mátyás Erkel-díjas zeneszerző megkomponálta dallamvilág, ami az eddigi előadások tanúsága szerint közelebb hozza a darabot a nézők lelkületéhez.
Agria Játékok Kft.: a magyar kulturális örökség népszerűsítése Az Agria Játékok Kft.-t színházi szakemberek alapították 1994 októberében azzal a szándékkal, hogy az akkor már négy éve szünetelő Agria Nyári Játékok rendezvénysorozatot és az ehhez kapcsolódó szabadtéri eseményeket újraélesszék. A szervezet legfontosabb célja a magyar kulturális örökség feltárása, bemutatása, népszerűsítése határokon belül és kívül. Pályázatok és támogatói segítségnyújtás révén több nagyprodukciót színpadra segített már, többek között 1998-ban az Egri csillagokat, 2000-ben az István, a királyt vagy 2004-ben a Jézus Krisztus Szupersztárt. Egyik legrégebbi és legfontosabb célkitűzésük az volt, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének színpadi változatát évente bemutassák. Ugyancsak régi terve válik valóra az Agriának a darab csíksomlyói bemutatásával.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
szóljon hozzá!