Először játsszák Erdélyben az Egri csillagokat
Első ízben mutatják be Erdélyben az Egri csillagok című musicalt a magyarországi Agria Nyári Játékok társulat tagjai és a Hargita együttes táncosai. A produkció színhelye a csíksomlyói Nyereg, amely legelőször az István, a király című rockopera előadásával vonzott ezreket a kegyhelyre. Az Egri csillagokat már harmadik éve játsszák magyar nyelvterületen, s az Agria tegnap Csíkszeredába érkezett tagjai szerint Magyarországon már slágerek is születtek az előadás dalaiból.
2006. július 27., 00:002006. július 27., 00:00
A darab „szülőhazájában”, az egri várban a tér kisebb befogadóképessége miatt hangosítás nélkül énekelhetnek a szereplők, Csíksomlyón azonban elkel majd a mikrofon. Ez nyilvánvalóan a költségeket is növeli: a főtámogató útépítő vállalat tízmillió forintos hozzájárulása nem fedezi a költségek egészét. A hangosítást egyébként az Omega együttest is kiszolgáló cég vállalta el: ők szerelik majd fel azt a két, egyenként tizenegy méter magas tornyot, amelyekre a hangszórókat helyezik. A hangmérnökök összesen hatvan hangfalat állítanak fel a szabad ég alatt, s ezek, a visszhanghatás elkerülése végett, a színpadtól távolodva, késleltetett effektussal fognak megszólalni. A százharminc tagú szereplőgárdát mintegy tizenöt fős műszaki csoport, a pirotechnikusok és tucatnyi lovas íjász egészíti ki. A magyarországi táncosok csoportja a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjaival bővül. A társulat már ma délelőtt elkezdi az éjszakába nyúló helyszíni próbákat, a főpróba pedig pénteken este kilenc órától lesz. Az előadást Egerben két részben szokták játszani, itt azonban szünet nélkül tartják meg: várható időtartama két óra és tíz perc. A csoport tagjai – elsősorban a nézők szempontjából – aggódnak az időjárás miatt, elárulták, hogy égiháború esetén a távvezérelt mikrofonok is berecseghetnek, torzíthatnak. Az előadás „nyeregbe ültetésének” előkészületei már több hete zajlanak Magyarországon, a szervezők nagy kihívásnak érzik a székelyföldi fellépést. „Amikor híre ment Egerben az erdélyi előadásunknak, számtalan cég állt mögénk, de a legmeghatóbb az volt, amikor egy kisnyugdíjas ajánlott fel ötezer forintot. Ezt az egymásra találás jegyében nem fogjuk elkölteni, hanem berámáztatjuk, és megőrizzük emlékként” – nyilatkozta az anyagi támogatásokról Saárossy Kinga színművész. Az Agria Nyári Játékok Kft. családi vállalkozásként indult, Blaskó Balázs és neje, Saárossy Kinga színművész alapításában, a vállalkozás az egri Gárdonyi Géza Színház más tagjaival egészült ki. „Az Egri csillagok székelyföldi bemutatásának terve két éve érlelődik, és a műszaki-szervezési körülmények alakulása miatt, ez most, július 29-én szombaton valósul meg a csíksomlyói Nyeregben” – mondták el a színészek, akik maguk is szerepelnek a zenés, lovagi tornákkal fűszerezett darabban. Saárossy Kinga az egri nők vezetőjének szerepét játssza, míg Blaskó Balázs a török szultánt alakítja. A Gárdonyi világhírű regénye alapján készült musicalt Várkonyi Mátyás, Béres Attila és Moravecz Levente állította színpadra. A szervezők értékelése szerint a produkció „motorja” a Várkonyi Mátyás Erkel-díjas zeneszerző megkomponálta dallamvilág, ami az eddigi előadások tanúsága szerint közelebb hozza a darabot a nézők lelkületéhez.
Agria Játékok Kft.: a magyar kulturális örökség népszerűsítése Az Agria Játékok Kft.-t színházi szakemberek alapították 1994 októberében azzal a szándékkal, hogy az akkor már négy éve szünetelő Agria Nyári Játékok rendezvénysorozatot és az ehhez kapcsolódó szabadtéri eseményeket újraélesszék. A szervezet legfontosabb célja a magyar kulturális örökség feltárása, bemutatása, népszerűsítése határokon belül és kívül. Pályázatok és támogatói segítségnyújtás révén több nagyprodukciót színpadra segített már, többek között 1998-ban az Egri csillagokat, 2000-ben az István, a királyt vagy 2004-ben a Jézus Krisztus Szupersztárt. Egyik legrégebbi és legfontosabb célkitűzésük az volt, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének színpadi változatát évente bemutassák. Ugyancsak régi terve válik valóra az Agriának a darab csíksomlyói bemutatásával.
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!