Munkácsy Mihály A javíthatatlan című képe nagy érdeklődésre tart számot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Munkácsy és kortársai az aradi múzeum Képtárában címmel szervez román és magyar nyelvű tárlatvezetést a Kölcsey Egyesület május 17-én, szombaton a Múzeumok éjszakája-programsorozat keretében. Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók a három évvel ezelőtt ismét megnyitott állandó kiállításon a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
2025. május 16., 19:172025. május 16., 19:17
Az érdeklődőket az 1848–1849-es Ereklyemúzeum relikviából rendezett tárlatán első termében, a tavaly kiállított Búsuló Arad című szobornál várja Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, aki a forradalmi gyűjteményen átkísérve kalauzolja majd közönségét a Képtárban. „Itt legfeljebb csak a Szabadság-szobor makettjénél állunk meg, amely mögött az 1890-es felavatáson készült fotó is látható, ugyanis azon Munkácsy Mihály is jelen volt, ennyiben kapcsolódik a szombati program tematikájához a kiindulási pont” – mondta a Krónikának a legrégebbi, több mint 140 éves múlttal rendelkező aradi közművelődési egyesület vezetőségi tagja.
Az 1881 decemberében alakult (a kommunista diktatúrában felfüggesztett tevékenységű, de az 1989-es rendszerváltás után aradi értelmiségiek által újraalapított) Kölcsey Egyesület kezdeményezte az Ereklyemúzeum létrehozását, ami a mai aradi közgyűjtemény elődje, az Egyesület könyvtárából nőtte ki magát a mai aradi téka, és a Kölcsey Egyesület indítványozta a Kultúrpalota építését, ami a város egyik legjellegzetesebb és legszebb épülete, amely a múzeum és a filharmónia otthonául szolgál. Az aradi múzeum vezetősége 2023-ban, a múzeumalapítás 130. évfordulón hivatalosan is elismerte jogelődjének az Ereklyemúzeumot.
Tavaly volt Munkácsy születésének 180. évfordulója, idén május elsején pedig halálának 125. évfordulója, ezért gondolták úgy az Arad Megyei Múzeum vezetőségével szorosan együttműködő „kölcseysek”, hogy a múzeumok éjszakája számos programja között a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mesteréről is megemlékeznek román és magyar tárlatvezetés keretében:
A Képtárat 2022 májusában nyitották meg ismét, közel hétéves küzdelem eredményeként: ez idő alatt restaurálták a gyűjtemény fő elemét, Feszty Árpád Krisztus temetése című monumentális hármasképét, meggyőzték a műalkotások kiállításának fontosságáról a városi és a megyei önkormányzat, továbbá a múzeum vezetőségét, és renoválták a Kultúrpalota második emeleti, üvegkupolás kiállítótermét. A hivatalosan Közép-európai alkotók gyűjteménye néven működő magyar Képtár a múzeum egyik legnagyobb ékessége lett, ma már a román kultúrpolitika is elismeri értékeit, nagyon sok román látogató is felkeresi, nem beszélve arról, hogy az Aradon megforduló magyar turistacsoportok egyik fő célpontja lett a Szabadság-szobor és a vesztőhely, az 1849–1849-es forradalom szomorú emlékű aradi helyszínei mellett.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Fekete Károly hangsúlyozta: a tárlatvezetések – mint ahogy a múzeumok éjszakája többi programjai – nem belépődíj-kötelesek.
Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár az aradi triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt különleges. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festményt Feszty Árpád Firenzében festette, 1903-ban Budapesten állította ki, majd nemzetközi körútra indította.
A Krisztus temetése című triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre boruló Máriával. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a Szépművészeti Múzeum letétjeként, körülbelül száz másik képpel, amelyekből megnyílt az első kiállítás.
Így lett a triptichon az aradi múzeumé, amelyben az 1950-es évek végéig volt látható, utána letakarták, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom.
Fekete Károly rendszeresen tart tárlatvezetéseket a múzeumban. Itt éppen gyerekeknek mesél a Liezen-Mayer-képről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Hetven-nyolcvan kép maradt itt a Szépművészeti Múzeumtól, mert 1919 januárjában kalandos úton visszavittek Budapestre húsz darabot. De a kiállításon nem csak a letéti anyag szerepel: vannak vásárolt és államosított képek is közöttük” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület műértő alelnöke a Munkácsy- és Feszty-képek mellett Benczúr Gyula-, Wolff Károly-, Than Mór- és Lotz Károly-képekkel büszkélkedő gyűjteményről.
Ez azt a jelenetet ábrázolja, amikor hírül adják az ifjú Mátyásnak, hogy királynak választották, s ez is monumentális alkotás, 5x4 méteres, ugyancsak megtekinthető a Képtárban.
A Múzeumok éjszakája elnevezésű programsorozat Aradon május 16. és 18. között zajlik. A Kultúrpalota melletti Török Zsolt-parkban (a volt Gyermekparkban) harmadízben szervezik meg a Museum Arad Reenact Fest nevű rendezvényt, amelyen különböző – aradi, kalotaszegi, szilágysági, dobrudzsai, temesvári, galaci, besztercei – hagyományőrző csoportok ókori és középkori lovagi és várjátékokat, első világháborús csatajeleneteket mutatnak be, korhű jelmezeket tekinthetnek meg a látogatók, emellett a korabeli kézművességből is ízelítőt adnak.
Szombat délután felvonulást is tartanak a központban a színház és a Hegyalja tér között, 20.30-kor pedig a parkban a legendás temesvári Phoenix együttes koncertezik.
(17 és 20 óra között LEGO-kockákból épített robotok bemutatóját tartják meg.)
A megyei múzeum vidéki kirendeltségei is bekapcsolódnak a programsorozatba, a Lippai Városi Múzeumban szombaton 17 és 22 óra között lesznek programok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!