Hirdetés

Műalkotások kávéházban

A művészeknek is vannak törzshelyeik, ahol egy-egy ital mellett rendszeresen beszélgetnek, vitatkoznak, tréfálkoznak barátaikkal, vetélytársaikkal, így nemegyszer megtörténik, hogy némely kávéház és kocsma neve bekerült az irodalom- és művészettörténetbe.

Máthé Éva

2009. február 26., 09:442009. február 26., 09:44

Tanulmányai során mindenki találkozik a budapesti Pilvax Kávéház nevével, hall a Centrál Kávéházról, amely közkedvelt volt a Nyugat négy nemzedéke körében – gyakran találkozott itt Ignotus, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes.

Irodalomtörténészek jegyzik, hogy a nagyváradi EMKE Kávéházban ismerte meg Ady Lédát, és hogy itt született meg a Holnap-antológiák ötlete. Számon tartják a budapesti és a kolozsvári New York Kávéházat: Budapesten a nyugatosokon kívül megfordultak itt a színházi és a filmes szakma jelesei is, mint például Korda Sándor és Kertész Mihály, a kolozsvári Jókai és Egyetem utca sarkán álló kávéház pedig többek között Áprily Lajos, Dsida Jenő, Gaál Gábor és Kuncz Aladár törzshelye volt.

Sokáig folytathatnánk a kulturális kötődésű kávéházak számbavételét, összeállításunkban viszont olyan marosvásárhelyi lokálokat mutatunk be, amelyek a kortárs írók, költők, képzőművészek és színészek kedvelt találkahelyeivé váltak.

Artemis Caffé, a művészet szigete

Két évvel ezelőtt egy fiatal marosvásárhelyi gyógyszerészasszisztens, Daniela Hilbert úgy döntött, hogy egy régi, felújított házban galériát nyit a város központjához közel fekvő Mărăşti téren. „Több szakértőt is megnyertem az ügynek, például a Maros Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetőjét, Ioan Şulea festőművészt és másokat is, akiknek szívügye a képzőművészet” – mondta Daniela Hilbert.

A megnyitó után a tulajdonos azt tapasztalta, hogy a látogatók, ha nem is vásárolnak, szívesen társalognak ebben a közegben, ezért egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nemcsak galériát, hanem kávéházat is működtet az Artemis két helyiségében. A kávéházban kiállított munkák nagy része kortárs marosvásárhelyi művészek alkotása, de Corneliu Baba és Ion Pacea munkái is megfordultak már a galériában.

A tulajdonos kezdetben régiségkereskedéssel is foglalkozott: ingaórákat, stílbútort is értékesített. „Ezeket vidékről hozták be hozzáértő személyek, de úgy látszik, már nem találnak ilyen régiségeket, és mostanában csak festményeket és kis szobrokat kínálunk, időközönként pedig kiállításokat is rendezünk a helyi képzőművészek alkotásaiból” ismertette Hilbert. Mint mondta, a kiállított tárgyak nem az ő tulajdonát képezik, hanem az alkotóké vagy gyűjtőké, akik szeretnék értékesíteni műtárgyaikat.

A gyógyszerészasszisztens úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen ő működteti az egyetlen magán képzőművészeti galériát. „Nem mondhatom, hogy ebből meg lehet gazdagodni, de azért nem veszteséges” – mondta Daniela Hilbert, aki reméli, hogy az Artemis a gazdasági válságot is át fogja vészelni, és nem kell bezárni az ízlésesen berendezett galériát, amelyben halk, szimfonikus zene fogadja a belépőt.

Tutun és G. Café: színészek és irodalmárok törzshelye

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem diákjai évtizedeken át a Tutun Caféba gyűltek össze szabad óráikban. Hírlik, hogy a diktatúra idején egyes elvtársak megirigyelték az ott uralkodó jó hangulatot, és betiltották a lokál működését. A Tutun a rendszerváltás után egy ideig reneszánszát élte, majd a volt tulajdonos pár éve eladta a helyiséget.

Egy székelyudvarhelyi vállalkozó páros: Bihari Lóránt és Asztalos Barna karolta fel a kávézót, és felújított formában ismét megnyílt a kedvelt találkahely, ahol inkább esténként nagy a forgalom. Mivel a Tutun kevés férőhelyes, kulturális rendezvényeket egyelőre nem terveznek ide az udvarhelyi tulajdonosok. Sokkal tágasabb ennél az ugyanazon udvarhelyi vállalkozók tulajdonában lévő G. Café.

„Székelyudvarhelyen is ilyen néven működtetünk kocsmát 2000-től. Úgy gondoltuk, hogy Vásárhelyen is igény van egy helyre, ahol a falakon mindig fotók, festmények láthatók, és jó hangulat van” – mesélte lapunknak Bihari Lóránt. A vásárhelyi G. Café két éve működik, több könyvbemutatónak és irodalmi rendezvénynek adott otthont, időnként sajtótájékoztatókat is szerveznek, és törzsvendégnek számítanak a kávézó közelében található Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségében dolgozó irodalmárok is.

Nemrégiben vették le a falakról a budapesti Roham című lap munkatársainak alkotásait: képregényeket, festményeket, amelyek novembertől díszítették a lokál falait. Jelenleg Fekete Zsolt fotói láthatók a kocsmában.

The Office Club– nem csak újságíróknak

Egy régi, belvárosi épület pincehelyiségében, a Bolyai Farkas Gimnázium szomszédságában nyílt meg 2001-ben a marosvásárhelyi újságíróklub, a The Office Club. Azóta több cég próbálta működtetni a The Office Clubot, ahol időnként sajtókonferenciákat tartottak – például választási kampányok idején a román pártok helyi vezetői előszeretettel használták ilyen célra a bárt. Ritkán újságíró-találkozókat is szerveztek, de egy-két törzsvendéget leszámítva a marosvásárhelyi média képviselői nem fogadták el törzshelyükként az Office-t.

Tavaly év végén azonban a Prima Tv helyi stúdiója vette át a „kocsma” irányítását, és az új bérlők a kulturális kínálatról is szeretnének gondoskodni. „Nem volt gazdája a lokálnak, nekünk viszont most több elképzelésünk is van: tárlatokat szeretnénk szervezni, és a marosvásárhelyi újságírók számára személyre szóló igazolványt adnánk ki, amely alapján nálunk kedvezményesen fogyaszthatnának” – számolt be terveikről Gabriel Gedő újságíró, a Prima Tv helyi kirendeltségének igazgatója.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés