Mozgókép és emlékeztetés: a holokauszt filmes megjelenítéseiről tartanak konferenciát a Filmtettfeszten

A konferencia jelentőségéről, létjogosultságáról Csibi László filmrendezőt, a Magyar Film és Média Intézet vezetőjét kérdeztük, aki alkotóként korábban is behatóan foglalkozott a témával: a 2017-es, Nussbaum 95736 című történelmi témájú riportfilmje egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzéséről szól, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Csibi László a Krónika megkeresésére elmondta,

ezért is lényeges a téma, amelyet mindenki számára érthetően közelítenek meg a meghívott előadók.

Csibi László elmondta, a konferencia egy immár hagyományos őszi sorozatba illeszkedik: intézetük a Filmtettfeszt keretében szervezi meg évente az eseményt, idén pedig adta magát a téma, a holokauszt 80. évfordulója. „Alkotóként nemcsak én vagyok »érintett« a holokauszt témájában, de kollégám,

hiszen van, ami a filmekből kimarad. Erre is reflektálnak a konferencia előadásai” – mondta Csibi László. Gidó Attila, a Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet történésze A koncentrációs táborok felszabadulása és a hazatérés viszontagságairól, Nagyi Enikő Orsolya, a BBTE Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézetének kutatója pedig Az észak-erdélyi zsidók kifosztása és az elkobzott vagyonok sorsa címmel értekezik.

„A holokauszt-történetek filmes feldolgozásai általában főleg a deportálások időszakától a felszabadulásig követik az eseményeket. Holott nagyon érdekes az is, hogy mi lett az elkobzott zsidó vagyonok, például az észak-erdélyi zsidóság vagyonának sorsa, vagy hogy a visszatérők miként tudtak visszailleszkedni abba a közösségbe, ami tulajdonképpen kitaszította őket magából – mindezzel kevésbé foglalkozik a filmes irodalom” – mondta a tanszékvezető. Hozzátette, Orbán Katalin, a Magyar Film- és Média Intézet egyetemi adjunktusa, a kolozsvári televízió munkatársa Újhaza, identitás, emlékezet – a Kolozsvári Televízió izraeli útja – Egy regionális televízió szerepe az emlékezet-megőrzésben címmel értekezik a konferencián.

A kolozsvári tévé felkereste ezeket az embereket, Orbán Katalin az ezzel kapcsolatos tapasztalatait, élményeit fogja a közönséggel megosztani. Zágoni Balázs pedig, aki ifjúsági regényben próbálta feldolgozni a témát, arról fog előadást tartani, hogy miként lehet ma a tinédzserek korosztályának beszélni a vészkorszak eseményeiről. Amire ugyanis folyamatosan emlékeznünk kell, hiszen a veszély soha nem fog elmúlni, azt gondolom” – fogalmazott Csibi László. Hozzátette, a téma ma különösen aktuálissá válik, hiszen a világ egyre több pontján jelentkeznek Izrael-ellenes rakciók.

Kötelesség ráirányítani a figyelmet a témára

„Kötelességünk is, hogy újra és újra ráirányítsuk a figyelmet a holokauszt témájára, reflektáljunk. A holokausztnak nagyon szép a filmes irodalma: erre két magyarországi vendégünk fog reflektálni. Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense Holokausztreprezentációk a magyar filmben címmel értekezik,

Játékfilmekről és dokumentumfilmekről egyaránt szó esik a konferencián, amely bár tudományos jellegű, de a tematikák annyira izgalmasak és érdekesek, hogy nem csak az akadémiai szférából érkező közönséget érdekelhetik, hanem mindenkit.

Csibi László felelevenítette, hogy az elmúlt években is izgalmas konferenciákat szervezett intézetük a Filmtettfeszt keretében: az idei már a negyedik lesz. Az elsőt Janovics Jenő születésének 150. évfordulóján tartották, aztán az elképzelt erdélyi vizuális emlékezet, majd tavaly az átalakuló televízió volt a téma. Csibi Lászlótól azt is megkérdeztük, tervez-e újabb alkotást, ami a holokauszt témájához kapcsolódik – 2017-es, a kolozsvári Holokauszt-túlélő, az azóta elhunyt Nusbaum László történetének filmre vitele után.

Egyébként amit a téma kapcsán el szerettem volna mondani filmben, azt a Nussbaum 95736 című filmmel megtettem. Az egyetemi munkám során a dokumentumfilmes órákon azonban sokszor visszatérek a kérdésre, nem csak magára a filmemre és annak készítési folyamatara, nem csupán a forgatáson szerzett tapasztalataimat osztom meg a hallgatókkal, de elemezzük a különféle gyűlöletkeltések indította manipulációs alkotásokat, azt, hogy egyesek a film világában miként igyekeznek meghamisítani, torzítani a holokauszt-történeteket.

Aki szerint a Nussbaum Lászlóval annak idején folytatott beszélgetése azért is jelentős, mert megmarad az utókornak a filmnek köszönhetően. „Ily módon felelősséggel jár, hogy mindaz, amit a holokauszt-túlélő rám ruházott, átadott nekem, az akár a filmben, akár különböző kutatómunkákba beillesztve biztonságban van, mondhatni letétbe helyezve. Tehát hozzáférhetővé a jövő kutatói számára, akiknek már nem adatik meg, hogy első kézből tudjanak információkat szerezni valakitől, aki túlélte a vészkorszakot” – fejtette ki a rendező.