Fotó: A szerző felvétele
2010. július 01., 10:012010. július 01., 10:01
Molter Károly a Bácskában, Óverbászon született, német család sarjaként. A Kecskeméti Református Kollégiumban tanult meg igazán magyarul, s miután Budapesten bölcsészdiplomát szerzett, Marosvásárhelyen telepedett le, ahol csaknem negyven éven keresztül a Református Kollégium tanára volt. „Nem csoda hát, ha itt él elevenen a Molter-kultusz” – mondta az íróról Borcsa. Molter egyik állandó résztvevője volt a marosvécsi Helikon-találkozóknak. „Marosvásárhelyi lakása az értelmiségiek állandó találkahelyként szolgált volt, Molter udvarias házigazda volt, állandóan anekdotázott, derűs lelkületű Démokritosz volt” – mondta Borcsa. 1964-ben Izsák Márton, majd Sőni Pál irodalomkritikusok részéről komoly bírálat érte az írót, amiért a polgári radikalizmustól nem jutott el a proletáriátussal való azonosulásig. Borcsa később Molter fő művét, a Tibold Márton című regényt elemezte stilisztikailag, de arról is beszélt, hogy mennyiben önéletrajzi az írás. Az 1937-ben született regényt klasszikus fejlődésregénynek tartja. Tibold Márton ugyanúgy kettős identitástudattal rendelkezik, mint Molter, a Márton és a Martin nevet is használja, hiszen nagyapja egy bácskai német. A regényben a „székely főváros”, Marosvásárhely kritikáját is megfogalmazza az író, amikor például arról ír, hogy „borzasztó vidékiség”, „feneradikalizmus” veszi körül Tibold Mártont.
Borcsa szerint Molter Károly életműve megérdemli, hogy a több évtizedes mellőzöttség után ismét bekerüljön az erdélyi magyar irodalmi diskurzusba, és a fiatalok is megismerjék tanulságos írásait, regényeit, publicisztikáit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Látogatottsági adatok