
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 01., 10:012010. július 01., 10:01
Molter Károly a Bácskában, Óverbászon született, német család sarjaként. A Kecskeméti Református Kollégiumban tanult meg igazán magyarul, s miután Budapesten bölcsészdiplomát szerzett, Marosvásárhelyen telepedett le, ahol csaknem negyven éven keresztül a Református Kollégium tanára volt. „Nem csoda hát, ha itt él elevenen a Molter-kultusz” – mondta az íróról Borcsa. Molter egyik állandó résztvevője volt a marosvécsi Helikon-találkozóknak. „Marosvásárhelyi lakása az értelmiségiek állandó találkahelyként szolgált volt, Molter udvarias házigazda volt, állandóan anekdotázott, derűs lelkületű Démokritosz volt” – mondta Borcsa. 1964-ben Izsák Márton, majd Sőni Pál irodalomkritikusok részéről komoly bírálat érte az írót, amiért a polgári radikalizmustól nem jutott el a proletáriátussal való azonosulásig. Borcsa később Molter fő művét, a Tibold Márton című regényt elemezte stilisztikailag, de arról is beszélt, hogy mennyiben önéletrajzi az írás. Az 1937-ben született regényt klasszikus fejlődésregénynek tartja. Tibold Márton ugyanúgy kettős identitástudattal rendelkezik, mint Molter, a Márton és a Martin nevet is használja, hiszen nagyapja egy bácskai német. A regényben a „székely főváros”, Marosvásárhely kritikáját is megfogalmazza az író, amikor például arról ír, hogy „borzasztó vidékiség”, „feneradikalizmus” veszi körül Tibold Mártont.
Borcsa szerint Molter Károly életműve megérdemli, hogy a több évtizedes mellőzöttség után ismét bekerüljön az erdélyi magyar irodalmi diskurzusba, és a fiatalok is megismerjék tanulságos írásait, regényeit, publicisztikáit.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.