Fotó: A szerző felvétele
2010. július 01., 10:012010. július 01., 10:01
Molter Károly a Bácskában, Óverbászon született, német család sarjaként. A Kecskeméti Református Kollégiumban tanult meg igazán magyarul, s miután Budapesten bölcsészdiplomát szerzett, Marosvásárhelyen telepedett le, ahol csaknem negyven éven keresztül a Református Kollégium tanára volt. „Nem csoda hát, ha itt él elevenen a Molter-kultusz” – mondta az íróról Borcsa. Molter egyik állandó résztvevője volt a marosvécsi Helikon-találkozóknak. „Marosvásárhelyi lakása az értelmiségiek állandó találkahelyként szolgált volt, Molter udvarias házigazda volt, állandóan anekdotázott, derűs lelkületű Démokritosz volt” – mondta Borcsa. 1964-ben Izsák Márton, majd Sőni Pál irodalomkritikusok részéről komoly bírálat érte az írót, amiért a polgári radikalizmustól nem jutott el a proletáriátussal való azonosulásig. Borcsa később Molter fő művét, a Tibold Márton című regényt elemezte stilisztikailag, de arról is beszélt, hogy mennyiben önéletrajzi az írás. Az 1937-ben született regényt klasszikus fejlődésregénynek tartja. Tibold Márton ugyanúgy kettős identitástudattal rendelkezik, mint Molter, a Márton és a Martin nevet is használja, hiszen nagyapja egy bácskai német. A regényben a „székely főváros”, Marosvásárhely kritikáját is megfogalmazza az író, amikor például arról ír, hogy „borzasztó vidékiség”, „feneradikalizmus” veszi körül Tibold Mártont.
Borcsa szerint Molter Károly életműve megérdemli, hogy a több évtizedes mellőzöttség után ismét bekerüljön az erdélyi magyar irodalmi diskurzusba, és a fiatalok is megismerjék tanulságos írásait, regényeit, publicisztikáit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok