
2012. április 27., 09:162012. április 27., 09:16
– Diákjai immár második alkalommal vesznek részt a kolozsvári fesztiválon. Miért fontosak az ilyen rendezvények egy oktató szerint?
– A hosszú éveken át egymástól elszigetelten dolgozó művészetpedagógiai intézmények további fejlődése érdekében nagyon időszerű volt a térség különböző vokális kultúráinak találkozási lehetőséget biztosító rendezvény, rendezvények megszervezése, mivel nyilvánvaló, hogy minden találkozás újabb és újabb esélyt jelent intézményeink, hallgatóink számára. Az első fesztiválon még nem vettünk részt, kölcsönös kommunikációs fennakadás miatt, a mi intézményünk ráadásul akkortájt kapta meg az akkreditációt.
– A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián kívül milyen romániai intézményekkel ápolnak szorosabb kapcsolatot?
– Ilyen szempontból is elsődleges fontosságú a Hajdú-Bihar–Bihar eurorégiós együttműködés: a Nagyváradi Egyetem ének szakával már lassan tízéves az állandó kapcsolatunk. A tavaly elhunyt George David ötlete nyomán rendezzük meg évek óta novemberben a fiatal énekesek versenyét és fesztiválját komoly-, könnyű- és népzenei kategóriában. Úgy vált szokássá, hogy az egyik évben Váradon kezdünk, és Debrecenben szervezzük meg a gálát, a másik évben fordítva. A zsűriben mindkét város szakemberei jelen vannak, évente mindkét országból öt-hat indulót bírálnak el. Örömmel mondom, hogy a kezdeti idők versenyzői között ma már nemzetközileg is ismert és elismert nevek szerepelnek.
– Anyagi tekintetben hogyan tudják megoldani az ilyen fesztiválszerepléseket?
– A különböző megmérettetéseken való részvételeinkre a Debreceni Egyetemtől kapunk pénzt, és az előadásaink bevételéből is tudunk költségeket fedezni. De a kolozsvári részvétel nagymértékben a Gheorghe Dima Zeneakadémia nagyszerű hozzáállásának köszönhető, mivel tizenöt énekes számára biztosítanak szállást és ellátást, nekünk csak az útiköltséget kell fedeznünk. Nagyon baráti a hangulat, igazán példaértékű, testvéreinknek érezzük az ottani kollégákat, és minden túlzás nélkül mondhatom, hogy kevés ilyen egyetem van Európában, ahol ennyire szívükön viselik a fiatal énekesek találkozási lehetőségét.
– Milyennek ígérkezik az idei Viva Vox fesztivál?
– Jósolni nem tudok, hogy milyen lesz, az majd kiderül. Csak azt tudom, hogy az előző nagyon jó volt. Hisz a román énekiskola a világ egyik legjobbja, a debreceni fiatalok nagyon sokat profitálhatnak a részvételből: kitekintést nyernek, összehasonlíthatják a saját tudásukat a máshol élőkével. Egyébként mi a Bűvös szekrény című vígoperával fogunk szerepelni, amely az Ezeregy éjszaka egyik meséjéből készült, zenéjét Farkas Ferenc szerezte.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.