2009. április 03., 10:452009. április 03., 10:45
Az erdélyi szobrász eddig 81 egyéni és 256 csoportos kiállításon vett részt a világ különböző pontjain. Olyan művekkel ismerteti meg a partiumi közönséget, amelyeket Romániában, Magyarországon, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Ausztriában, Franciaországban, a Moldovai Köztársaságban és Kínában is láttak már.
„Olyan világ elevenedik meg Kovács Géza keze nyomán, amely szimbolikájával élővé varázsolja a megunt, kiüresedett használati tárgyakat. Új értelmet kap a reszelő, a vasszög, a patkó és a többi fémdarab. Emberi alakok, csoportok sejlenek fel az újszerű installációkban. Művészetének nagyszerűségét mutatja, hogy a szemlélőt valamiféle képzelt világba ragadja magával, ahol a látottakhoz spontán módon társulnak jelentések” – fogalmazott megnyitóbeszédében Felicia Grigorescu, a Művészeti Múzeum vezetője.
A muzeológus elárulta, hogy a kiállító művész csütörtökön, a tárlatnyitó napján ünnepelte születésnapját – ettől is különleges a szatmári kiállítás, amely anyagával újraértelmez egy letűnt világot. „Gyerekkorom mindennapos használati tárgyait vélem felfedezni ezekben a szobrokban. A hétköznapi, élettelen eszközökre most másképp tekinthetnek a látogatók, hiszen a művész illesztéseivel életet lehelt beléjük” – tette hozzá Grigorescu.
Erdős Judit, a múzeum munkatársa elmondta: ezen a szokatlannak nevezhető kiállításon kétségkívül erős, expresszív jellegű munkákat látni. „A rozsdás, kidobott fémkellékeket az újrahasznosítás során másként helyezi el a térben. A vas metamorfózisának szemlélésekor a befogadó határtalan, képzeletbeli útra indulhat” – részletezte elemzésében Erdős, aki a kiállított szobrok stílusa kapcsán kifejtette, hogy a posztmodern műveket nagyon nehéz besorolni, ő mégis a kortárs avantgárdot találja a legmegfelelőbb jelzőnek Kovács Géza munkáira.
„A hajdani székely vashámorok évszázados nosztalgiája hatja át a sepsiszentgyörgyi szobrászművész munkáit. Ezekben a szobrokban olyan tudás öröklődik át, amely az időt labirintusszerű vaserdővé változtatja át. A tárgyak szemlélésekor a grandiózus elgondolkodtató egyszerűsége tükröződik vissza” – méltatta a kiállítást Kereskényi Sándor muzeológus. Kovács Géza 1984 óta készít ócskavasból szobrokat.
„Művészetemet alapvetően a hegesztés és a használati tárgyak határozzák meg. Ismerőseim, barátaim gyűjtik nekem a vasakat, és azokból válogatok munkáimhoz. Egyébként minden kezem ügyébe eső fémarabot félreteszek, ha például egy patkót találok az úton, mindenképp felveszem” – mesélte lapunknak a szobrászművész.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.