2009. április 03., 10:452009. április 03., 10:45
Az erdélyi szobrász eddig 81 egyéni és 256 csoportos kiállításon vett részt a világ különböző pontjain. Olyan művekkel ismerteti meg a partiumi közönséget, amelyeket Romániában, Magyarországon, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Ausztriában, Franciaországban, a Moldovai Köztársaságban és Kínában is láttak már.
„Olyan világ elevenedik meg Kovács Géza keze nyomán, amely szimbolikájával élővé varázsolja a megunt, kiüresedett használati tárgyakat. Új értelmet kap a reszelő, a vasszög, a patkó és a többi fémdarab. Emberi alakok, csoportok sejlenek fel az újszerű installációkban. Művészetének nagyszerűségét mutatja, hogy a szemlélőt valamiféle képzelt világba ragadja magával, ahol a látottakhoz spontán módon társulnak jelentések” – fogalmazott megnyitóbeszédében Felicia Grigorescu, a Művészeti Múzeum vezetője.
A muzeológus elárulta, hogy a kiállító művész csütörtökön, a tárlatnyitó napján ünnepelte születésnapját – ettől is különleges a szatmári kiállítás, amely anyagával újraértelmez egy letűnt világot. „Gyerekkorom mindennapos használati tárgyait vélem felfedezni ezekben a szobrokban. A hétköznapi, élettelen eszközökre most másképp tekinthetnek a látogatók, hiszen a művész illesztéseivel életet lehelt beléjük” – tette hozzá Grigorescu.
Erdős Judit, a múzeum munkatársa elmondta: ezen a szokatlannak nevezhető kiállításon kétségkívül erős, expresszív jellegű munkákat látni. „A rozsdás, kidobott fémkellékeket az újrahasznosítás során másként helyezi el a térben. A vas metamorfózisának szemlélésekor a befogadó határtalan, képzeletbeli útra indulhat” – részletezte elemzésében Erdős, aki a kiállított szobrok stílusa kapcsán kifejtette, hogy a posztmodern műveket nagyon nehéz besorolni, ő mégis a kortárs avantgárdot találja a legmegfelelőbb jelzőnek Kovács Géza munkáira.
„A hajdani székely vashámorok évszázados nosztalgiája hatja át a sepsiszentgyörgyi szobrászművész munkáit. Ezekben a szobrokban olyan tudás öröklődik át, amely az időt labirintusszerű vaserdővé változtatja át. A tárgyak szemlélésekor a grandiózus elgondolkodtató egyszerűsége tükröződik vissza” – méltatta a kiállítást Kereskényi Sándor muzeológus. Kovács Géza 1984 óta készít ócskavasból szobrokat.
„Művészetemet alapvetően a hegesztés és a használati tárgyak határozzák meg. Ismerőseim, barátaim gyűjtik nekem a vasakat, és azokból válogatok munkáimhoz. Egyébként minden kezem ügyébe eső fémarabot félreteszek, ha például egy patkót találok az úton, mindenképp felveszem” – mesélte lapunknak a szobrászművész.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.