2012. október 16., 08:052012. október 16., 08:05
Az 1989-es Tiananmen téri tüntetések véres leverésére emlékeztetve hóhérnak nevezte a kínai kormány tagjait, és bírálta azokat a nyugati nagyvállalatokat, amelyek a szabadkereskedelem nemes eszméjével takarózva együttműködnek velük. Hangsúlyozta: tévedés, hogy a gazdasági fellendülés törvényszerűen demokráciához vezet. Csak a „diktatórikus kínai nagybirodalom” bukása hozhatja el a szabadságot a kínai népnek és az országban élő kisebbségeknek, köztük a tibetieknek és az ujguroknak – mondta a hazájában nemkívánatossá vált szerző.
A vasárnapi díjátadón elmondott beszédében Liao Ji-vu elhatárolta magát az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjétől, Mo Jentől (Mo Yan), az államot képviselő írónak nevezve honfitársát. Liao Ji-vu 54 éves, jelenleg Németországban él. A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint legfőképpen azzal érdemelte ki, hogy „elszántan tiltakozik a politikai elnyomás ellen, és a hazájában jogaiktól megfosztottak nevében szól, akiknek hangja így messze elhallatszik”.
Liao Ji-vu a modern gazdasági átalakulásból kimaradt és a társadalom peremére sodródott rétegek világát bemutató műveivel szerzett nemzetközi elismertséget. A világhírt A halottsétáltató – Igaz történetek: Kína alulnézetből című, 2001-ben Tajvanon kiadott kötet hozta meg számára, amelyben többek között egy leprással, egy politikai elítélttel, egy hivatásos siratóasszonnyal és egy sírrablóval készített interjúit gyűjtötte össze. A könyvet a Kínai Kommunista Párt betiltotta.
A Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban, 1950 óta minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában, mindenekelőtt az irodalomban, a művészetben és a tudományban.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.