A Kolozsvári Magyar Opera színpadán már javában zajlik a Fidibusz Maximusz Csodaiskolája próbafolyamata
Fotó: Sándor Loránd
Milyen nyomot hagyhat egy pedagógus a diákjaiban, és mi az, amit az iskolapadból évtizedek múltán is magunkkal viszünk? Ezeket a kérdéseket is feszegeti a közel hetven gyermeket színpadra állító Fidibusz Maximusz Csodaiskolája című új magyar musical, amelynek ősbemutatóját szeptember 19-én tartja a Kolozsvári Magyar Opera.
2026. szeptember 10., 16:242026. szeptember 10., 16:24
Művészi élményekben gazdag évadra készül a Kolozsvári Magyar Opera, még akkor is, ha az intézmény anyagi lehetőségei korántsem mondhatók bőségesnek – derült ki a társulat csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatóján, ahol Kosztin Áron igazgatóhelyettes, Novák Péter magyarországi rendező, Csergő Domokos perkúcióművész, zeneszerző, Takács Aranka, a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus vezetője, valamint Tóthfalusi Hajnal, a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület elnöke beszélt az évad újdonságairól.
Kosztin Áron igazgatóhelyettes úgy fogalmazott, az opera a hasonló romániai intézmények között az egyik legkisebb költségvetésből gazdálkodik, ennek azonban meglátása szerint nem szabad megmutatkoznia sem a művészi teljesítményen, sem a közönségnek kínált produkciókon.
Az új évad egyik első kiemelkedő eseménye ennek megfelelően nagyszabású vállalkozás: szeptember 19-én tartják a Fidibusz Maximusz Csodaiskolája című musical ősbemutatóját.
Az első előadás iránt már akkora az érdeklődés, hogy valamennyi jegy elkelt, a darabot azonban szeptember 20-án és 27-én ismét műsorra tűzik.
Balról jobbra: Novák Péter magyarországi rendező, Csergő Domokos perkúcióművész, zeneszerző, Tóthfalusi Hajnal, a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület elnöke, Kosztin Áron igazgatóhelyettes, valamint Takács Aranka, a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus vezetője a sajtótájékoztatón
Fotó: Sándor Loránd
Az előadás nem kizárólag a fiatal közönségnek készült. A gyerekkori barátságokat, a rivalizálást, az első szerelmet és az iskola világát felidéző történet mögött a felnőttek számára is ismerős kérdés húzódik meg: mi marad meg bennünk évtizedekkel később abból, amit egykor tanárainktól kaptunk?
Csergő Domokos, a musical zenéjének és dalszövegeinek szerzője felidézte: a produkció ötlete évekkel korábban fogalmazódott meg benne. Kiindulópontként Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című műve is felmerült, annak világa azonban meglátása szerint túlságosan szorosan kötődik egy másik korszakhoz és Budapesthez. Így végül saját iskolai emlékeiből is merítő, Kolozsvárhoz kapcsolódó történet született.
– mondta.
A történet két idősíkban játszódik. Felnőtt főhőse, Frici negyvenes tanárként egy fáradt estén, dolgozatjavítás közben alszik el, álmában pedig tizenegy éves önmagaként tér vissza egykori kolozsvári iskolájába. Itt találkozik újra osztálytársaival és Fidibusz Maximusz tanárral.
Fotó: Sándor Loránd
Novák Péter rendező szerint a történet egyik legfontosabb rétege éppen a pedagógus szerepének vizsgálata. Úgy véli, a családi háttér után a tanár az egyik legfontosabb felnőtt egy gyermek életében, ehhez képest a pedagóguspálya társadalmi és anyagi megbecsülése messze elmarad attól, amit jelentősége indokolna. Mint kifejtette,
Novák Péter személyes példával is érzékeltette, mennyit jelenthet egy elkötelezett pedagógus: két fia ugyanabba az iskolába járt, mégis egészen eltérő élményekkel távozott onnan. A különbséget meglátása szerint egy olyan osztályfőnök jelentette, aki a tananyag átadásán túl közösséget épített, kirándulásokat és különböző programokat szervezett, valamint társadalmi, környezeti és fenntarthatósági kérdésekkel is foglalkozott a diákjaival. Vagyis nem csupán oktatta, hanem az életre is igyekezett felkészíteni őket.
Fotó: Sándor Loránd
A musical alkotói szerint az iskolai történet nemcsak a fiatal nézők számára kínálhat ismerős helyzeteket. Novák Péter a 10–12 éves életkort a személyiségformálódás egyik legizgalmasabb időszakának nevezte, amikor a gyermekek rendkívüli kíváncsisággal fordulnak az őket körülvevő világ felé.
A rendező szerint a produkció családi programként is megállja a helyét, hiszen a gyermekek és a felnőttek más-más rétegét fedezhetik fel ugyanannak a történetnek. A fiatal szereplők ráadásul nem egyszerűen kórusként vannak jelen a színpadon: énekelnek, táncolnak, és prózai szerepeket is alakítanak. Novák Péter a próbafolyamatot „igazi generációs egymásra találásként” jellemezte. Mint mondta, sok mindenben szabad kezet adtak a gyermekeknek, miközben az alkotók maguk is sokat tanultak tőlük.
A Fidibusz Maximusz Csodaiskolája a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus életében is mérföldkő. Az együttes az elmúlt tíz évben számos alkalommal közreműködött az opera előadásaiban, ezúttal azonban a gyermekek nem kiegészítő szerepet kapnak: maga a mű is számukra készült.
Takács Aranka, a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus vezetője elmondta, a musicalben 67 gyermek szerepel: a legfiatalabbak hétévesek, a legidősebbek tizenkilenc évesek. A már elkészült dalokhoz Novák Péter és Sednyánszky Nóra dramaturg dolgozta ki a prózai keretet, a történetet pedig a próbafolyamat során is alakították annak érdekében, hogy valamennyi korosztály megfelelő szerephez jusson benne.
Fotó: Sándor Loránd
A Fidibusz Maximusz Csodaiskolája ősbemutatója egyben a hatodik Kolozsvári Opera Napok egyik kiemelt eseménye is. A szeptember 15-én kezdődő és október 4-éig tartó rendezvénysorozat programját Tóthfalusi Hajnal, a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület elnöke ismertette az évadnyitó sajtótájékoztatón.
Tóthfalusi Hajnal hangsúlyozta, hogy az Opera Napok idei kínálata több korosztályt szólít meg: az 1956-os forradalom emlékezetét felidéző irodalmi-zenés est mellett gyermekprogram, mesterkurzus, zenés portrésorozat és interaktív családi koncert is helyet kapott benne.
Az Opera Napok szeptember 15-én a Te, pesti srác című irodalmi-zenés előadóesttel kezdődik a Bánffy Miklós Operastúdióban.
Szeptember 15. és 20. között magánénekeseknek szerveznek mesterkurzust, szeptember 18-án pedig a legfiatalabbakat várják a LurkOpera edukatív programjára. Utóbbi tematikája szintén a Fidibusz Maximusz Csodaiskolája köré épül, így a gyermekeket már az ősbemutató előtt bevezetik a készülő musical világába.
Szeptember 27-én Hat élet, hat sors címmel zenés portrésorozat indul, amely a magyar zenés színház meghatározó alkotóinak életművét idézi meg. Elsőként Zerkovitz Béla kerül a középpontba, a későbbi alkalmakon pedig Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Seress Rezső és Márkus Alfréd munkásságával ismerkedhet meg a közönség.
A hatodik Opera Napokat október 4-én a Mesevarázs – a dallamok szárnyán című interaktív koncert zárja, Mahó Andrea és Sánta László vendégszereplésével. A műsorban ismert mese- és rajzfilmdallamok csendülnek fel, így a szervezők ezt az alkalmat is elsősorban családi programnak szánják. Tóthfalusi Hajnal úgy fogalmazott, a kínálat a felnőttek számára nosztalgikus élményt, a gyerekeknek pedig „varázslatos kalandot” kínálhat. Az Opera Napok valamennyi rendezvényére díjtalan a belépés, a programsorozat a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásával valósul meg.
Fotó: Sándor Loránd
A sajtótájékoztatón az évad további terveiről is szó esett.
A székelyföldi turné után a társulat Nagyszebenbe utazik, ahol operafesztiválon vendégszerepel a Nabucco című előadással, a Mária főhadnagy című operettet pedig Nagyváradra és Marosvásárhelyre is elviszik. Az évad egyik legfontosabb klasszikus operabemutatóját, a Don Carlos című darabot október végére tervezik Anger Ferenc rendezésében.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!