Szép Gyula igazgató, Egyed Apollónia és Pataki Adorján énekesek és Kürthy András rendező a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescaut című művet állítják színpadra. Ahogy Szép Gyula operaigazgató fogalmazott, „az operák legeslegjeihez tartozó klasszikusról” van szó, amelyet csütörtökön láthat első ízben a nagyérdemű a kincses város magyar operájának színpadán.
2024. április 15., 17:182024. április 15., 17:18
Puccini 1893-ban bemutatott Manon Lescaut-ja igazi operatörténeti csemege, nem annyira a nagyáriáiról híres, hanem arról, hogy olyan mű, amelyet a zene visz, s amely igénybe veszi a nézőt, alkotót, énekest egyaránt– mutatott rá Kürthy András rendező és Szép Gyula intézményvezető a Kolozsvári Magyar Opera legújabb produkcióját beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
Az eredetileg négy felvonásos opera – melynek szövegkönyvét Antoine François Prévost d’Exiles abbé regénye alapján hét librettista, zeneszerző írta – a főszereplők életének irányváltását mutatja be: azt, hogy egy ártatlan lányból hogyan lesz tragikus sorsú, a pénzre összpontosító kitartott nő, valamint hogy egy hősszerelmesből miként lesz lecsúszott hamiskártyás.
Kürthy András –akinek ez a második Puccini-rendezése – elmondta: a hagyományost és a modernt ötvözte munkája során. A magyar díszlettervezés „nagy öregje”, Székely László teremtette meg a modern díszleteket, a látványt, amely sok tükröt használ. A produkció a regényhez illő, viszonylag korhű, hagyományos jelmezekkel egészül ki, feszültséget teremtve ezáltal.
– vallja a rendező, aki szerint a modern és a hagyomány egymásnak feszülése épp azt eredményezi majd, hogy a produkció semmiképp sem lesz unalmas. Újságírói kérdésre Kürthy András arról is beszélt, hogy bár az opera címszereplője körül sok a vita szakmai körökben, ő mindig a kottából indul ki. Számára fontosak a szerzői instrukciók, és biztos abban, hogy a mű első részében Manon még ártatlan fiatal nő, csak később, az élete történései nyomán válik számára fontossá, a szerelemnél is fontosabbá az anyagi jólét és a pénz.
A címszereplőt alakító Egyed Apollónia operaénekesnő és a lovag szerepében színpadra lépő tenor, Pataki Adorján arról vallottak a sajtótájékoztatón, hogy Manon és Des Grieux szerepéhez meg kell érni testileg és szellemileg is. Mint mondták, ezeknek a szerepeknek a megformálása mindkettőjük számára izgalmas kihívást jelentett, és izgatottan várják a csütörtöki bemutatót. Pataki Adorján az idén a Magyar Állami Operaházban is a lovag szerepébe bújik, a társulat ezzel az művel vesz majd részt az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Bukaresti Operafesztiválon.
A három részes opera karmestere Horváth József, a premiert április 18-án, csütörtökön 18.30-tól tartják a Kolozsvári Magyar Operában.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!