
Szép Gyula igazgató, Egyed Apollónia és Pataki Adorján énekesek és Kürthy András rendező a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescaut című művet állítják színpadra. Ahogy Szép Gyula operaigazgató fogalmazott, „az operák legeslegjeihez tartozó klasszikusról” van szó, amelyet csütörtökön láthat első ízben a nagyérdemű a kincses város magyar operájának színpadán.
2024. április 15., 17:182024. április 15., 17:18
Puccini 1893-ban bemutatott Manon Lescaut-ja igazi operatörténeti csemege, nem annyira a nagyáriáiról híres, hanem arról, hogy olyan mű, amelyet a zene visz, s amely igénybe veszi a nézőt, alkotót, énekest egyaránt– mutatott rá Kürthy András rendező és Szép Gyula intézményvezető a Kolozsvári Magyar Opera legújabb produkcióját beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
Az eredetileg négy felvonásos opera – melynek szövegkönyvét Antoine François Prévost d’Exiles abbé regénye alapján hét librettista, zeneszerző írta – a főszereplők életének irányváltását mutatja be: azt, hogy egy ártatlan lányból hogyan lesz tragikus sorsú, a pénzre összpontosító kitartott nő, valamint hogy egy hősszerelmesből miként lesz lecsúszott hamiskártyás.
Kürthy András –akinek ez a második Puccini-rendezése – elmondta: a hagyományost és a modernt ötvözte munkája során. A magyar díszlettervezés „nagy öregje”, Székely László teremtette meg a modern díszleteket, a látványt, amely sok tükröt használ. A produkció a regényhez illő, viszonylag korhű, hagyományos jelmezekkel egészül ki, feszültséget teremtve ezáltal.
– vallja a rendező, aki szerint a modern és a hagyomány egymásnak feszülése épp azt eredményezi majd, hogy a produkció semmiképp sem lesz unalmas. Újságírói kérdésre Kürthy András arról is beszélt, hogy bár az opera címszereplője körül sok a vita szakmai körökben, ő mindig a kottából indul ki. Számára fontosak a szerzői instrukciók, és biztos abban, hogy a mű első részében Manon még ártatlan fiatal nő, csak később, az élete történései nyomán válik számára fontossá, a szerelemnél is fontosabbá az anyagi jólét és a pénz.
A címszereplőt alakító Egyed Apollónia operaénekesnő és a lovag szerepében színpadra lépő tenor, Pataki Adorján arról vallottak a sajtótájékoztatón, hogy Manon és Des Grieux szerepéhez meg kell érni testileg és szellemileg is. Mint mondták, ezeknek a szerepeknek a megformálása mindkettőjük számára izgalmas kihívást jelentett, és izgatottan várják a csütörtöki bemutatót. Pataki Adorján az idén a Magyar Állami Operaházban is a lovag szerepébe bújik, a társulat ezzel az művel vesz majd részt az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Bukaresti Operafesztiválon.
A három részes opera karmestere Horváth József, a premiert április 18-án, csütörtökön 18.30-tól tartják a Kolozsvári Magyar Operában.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!