Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 08., 23:362009. január 08., 23:36
A szakemberek szerint mindez nem véletlen, hiszen a múzeum több mint 50 ezer tárgyat őriz, ezekből nyolc részlegen legalább 43 ezret láthat a közönség. Mindemellett a gyűjteményt 50 ezer fényképfelvétel és 5000 diafelvétel, valamint 12 ezer szakfolyóirat gazdagítja. Az állomány gyarapításában döntő szerepet játszott az 1940–70-es években ifj. Kós Károly néprajzkutató, Kós Károly építész fia.
„Sajnálatos, hogy mindez kevésbé a romániai, inkább a külföldi látogatók számára vonzó” – teszi hozzá Daniela Şerdan-Orga, aki szerint az elmúlt évben az intézmény kiállítótermeit, illetve a Romulus Vuia néprajzkutató által 1929-ben alapított szabadtéri részleget megtekintő 50–60 ezer látogatónak csak egyharmada belföldi, kétharmada külföldről érkezett turista volt. „Mi, romániaiak talán közelebbről ismerjük a hazai román, magyar, szász, sváb vagy cigány hagyatékot, vagy legalább annak egy részét, a külföldiek számára viszont újdonság. De jó jel, hogy mostanában egyre több fiatal házaspár kereszteli gyermekét a Hójában levő szabadtéri részlegen őrzött 17. századi műemlék fatemplomban” – magyarázza a múzeum munkatársa, aki szerint a külföldi érdeklődésnek köszönhető, hogy a múzeumban februárig még látogatható a Dolomit-hegységbeli archaikus maszkokat és szokásokat bemutató kiállítás.
Emellett erdélyi háziszőttes ruhák, terítők és szőnyegek, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, a halászatban, a méhészetben, a borászatban és a pálinkafőzésben használt eszközök, kézművesmesterségeknél nélkülözhetetlen szerszámok, míves pásztorbotok, lőporszaruk sorjáznak a kérői református gyülekezet kis asztalosműhelyéből kinőtt Meander Kft. által 2005–2006-ban gömbfából készített rusztikus tárlókban. „Mindez a mindenkoron magára utalt falusi ember ötletességének és szépérzékének bizonyítéka. Hogy mindebből mi a legértékesebb? Minden. Nem lehet különbséget tenni” – esküszik Daniela Şerdan-Orga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok