Hirdetés

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története, az előadást Diego de Brea szlovéniai rendező állítja színpadra a kincses városban.

Kiss Judit

2024. április 03., 17:382024. április 03., 17:38

Elveszíthetjük-e vagy megőrizhetjük önmagunkat az átpolitizált társadalmakban, a politikai harcok közepette – többek közt ezeket a témákat közelíti meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciója, a Friedrich Schiller Stuart Mária című darabjából készült nagyszínpadi előadás, amelyet Diego de Brea szlovéniai rendező állít színpadra. A premiert szombaton tartják 19 órától, ezt követően április 7-én és 17-én is megtekintheti az előadást a közönség.

A bemutatót beharangozó szerdai sajtóbeszélgetésen az előadás rendezőjeként és díszlettervezőjeként Diego de Brea, valamint Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező, a szereposztás tagjai közül a Stuart Mária skót királynőt alakító Imre Éva, az Erzsébet angol királynőt alakító Tőtszegi Zsuzsa, valamint Viola Gábor, Bodolai Balázs és Bíró József vett részt. Visky András, a színház művészeti igazgatója vezette a beszélgetést, mint fogalmazott,

Hirdetés

Schiller klasszikus műve, a Stuart Mária-történet középpontjában a két nő áll, akiknek sorsát hatalmi játszmák határozzák meg.

„Fura aktualitást ad a történetnek az a felismerhető mintázat, amelyben két nő a közélet viharába kerül. Felmerül kérdésként ilyenkor, hogy az átpolitizált társadalomban megőrizheti-e önmagát az ember, és lehetséges-e, hogy ne mocskolódjon be” – mondta Visky András. Diego de Brea – akinek mondandóját a zentai dramaturg, Gyarmati Kata tolmácsolásában hallhatták magyarul a sajtó képviselői – többek közt arról beszélt, nagy mértékben foglalkoztatja őt az, hogy tulajdonképpen minden politikai történet mögött intim drámák állnak, amik nem jutnak a nagyközönség tudomására, mintegy a „színfalak” mögött zajlanak. „Az, amit a politikából mi látunk, mindig valaminek a következménye. Azért esett a választásom a Stuart Máriára, mert olyan darab, amelyben a két nő áll a középpontban a férfiak hálójában. A 16. századi történetben egy koholt politikai per kerül előtérbe, de ma is vannak ilyenek mindenhol.

Ha az autokrata rendszerek nem találnak külső ellenséget, meg kell azt alkotniuk. Ebben a történetben az egyik nő eljut odáig, hogy a másikat, vérrokonát kell megölnie” – mondta a rendező.

Diego de Brea arról is beszélt, hogy az élet három legfontosabb kérdése kerül előtérbe a Schiller-drámában: a hit, a háború és a szerelem. „A történelemben megesett történetben a tragédia a fontos, a darabban pedig arra akarok rávilágítani, hogy Stuart Mária nem is annyira királynőként fontos itt, hanem emberként. Eszünkbe juthat ezen a ponton Navalnij (Alekszej Anatoljevics Navalnij politikus, orosz ellenzéki vezető, korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele volt, idén februárban hunyt el – szerk. megj.) tragédiája is mai párhuzamként: a tragédia alapja, hogy a hős küzd és találkozik sorsának ellenséges erőivel” – mondta Diego de Brea. Hozzátette, őt rendezőként ebben a darabban

a nagybetűs Ember érdekli, a politikai játszmák áldozatává váló ember, aki retteg, fél, és elemi vágya, hogy túlélje a borzalmakat.

Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Az ember a Stuart Máriáéhoz hasonló helyzetben törékennyé, kicsivé, ugyanakkor nagyon erőssé is válik, hiszen az életünkért való harcban küzdünk a legerősebben. Ebben az előadásban az élet és halál határmezsgyéjének, az ismeretlennek az átlépése is érdekel, a határé, amit egyetlen élő sem ismer. Az ember a biztonságot keresi mindig, a kreativitás helyett a kényelmesebbet választja, holott amíg valaki ki nem terjeszti a szárnyait, addig nem tudhatja, milyen magasan képes repülni” – fogalmazott Diego de Brea. Kifejtette, az embernek könnyebb hazugságban élnie, semmint belépnie az ismeretlenbe. „Ahhoz, hogy az ismeretlenbe lépjünk, belső szenvedélyre és tudatos bátorságra van szükség.

De a mai világ elfelejtette, hogy mi a bátorság, fél is tőle. A hősnek, a megvesztegethetetlen léleknek be kell ismernie valamit, amit nem követett el, azok pedig, akik koholt vádak alapján tönkreteszik az életét, szörnnyé válnak” – mondta a rendező.

Arról is szólt, hogy Stuart Mária történetében fontos, hogy a skót királynő meghal az igazságért, szabadságért, halála után pedig ikonná válik. Bocskai Gyopár az általa tervezett jelmezekkel kapcsolatban elmondta, letisztultak, nincsen bennük teatralitás. Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy Erzsébet alakjának megformálása során „szembe kellett találkoznia önmagával”. Imre Éva azt mondta, reméli, sikerül neki nem királynőként, hanem emberként megformálni Stuart Mária alakját. „Fontos kérdés, hogy Mária meg tud-e maradni önmagaként, és hogy én emberként fel tudok-e nőni ennek az alaknak a megalkotásához” – mondta Imre Éva.

Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Gyarmati Kata elmondta, hogy Schiller drámájának legutóbbi, 1971-es, Kálnoky László által átültetett fordítását használták, és a rendező színpadi elképzeléseihez illik a veretes, költői szöveg.

Imre Éva és Viola Gábor •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Imre Éva és Viola Gábor

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint a rendező a műsorfüzetben olvasható interjúban fogalmazott, „Stuart Mária félelem és bátorság között ingadozva, szenvedélyen és a kétségbeesésen keresztül halad az elkerülhetetlen halál felé. Az Ég hallgat a hősünk felett, és nem hoz megváltást, a Föld pedig maga a pokol. Ez az állapot a hősben végtelen fájdalmat idéz elő, és megállíthatatlan harcra, küzdésre készteti. Kibírni a kibírhatatlant, túlélni a túlélhetetlent. Minél jobban vágyik a végre, az annál jobban távolodik. És a véggel nem jön el a vég. A vég nem kierőszakolható, de el sem kerülhető.”

korábban írtuk

Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház
Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház

A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.

korábban írtuk

Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal
Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal

Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciója, az Ifjú barbárok című előadás február 7-én – közölte a szatmári Harag György Társulat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Rómában tűzték műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik előadását

A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.

Rómában tűzték műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik előadását
2026. június 13., szombat

A Funar-korszaktól a régió legnagyobb fesztiváljáig: elrajtolt a TIFF jubileumi kiadása

A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.

A Funar-korszaktól a régió legnagyobb fesztiváljáig: elrajtolt a TIFF jubileumi kiadása
2026. június 12., péntek

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa

Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa
Filmfővárossá vált Erdély fővárosa
2026. június 12., péntek

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa

Hirdetés
Hirdetés