
A Kolozs megyei Gyalun található Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel
Fotó: Gazda Árpád
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
2026. január 15., 16:432026. január 15., 16:43
Mint írták, a január 24-én 17 órakor kezdődő rendezvényen Mi a magyar? Kultúra? címmel zajlik panelbeszélgetés L. Simon László József Attila-díjas magyar író, költő, kultúrpolitikus és Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas romániai magyar költő, műfordító részvételével. A meghívottakkal Grezsa Csaba főkonzul beszélget.
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett est folytatásaként Moszkvától Nagyváradig címmel Artur Kaganovskiy orosz származású, Nagyváradon élő hegedűművésszel beszélget Halmágyi Erika, a konzulátus munkatársa.
Tizenkilenc órától a várkastély konferenciatermében kamarakoncertet rendeznek a PATACHICH Trió & Sándor Ágnes-Klára fuvolaművész előadásában. Műsorukban Kodály Zoltán, Weiner Leó, Joseph Haydn és Dohnányi Ernő művei szerepelnek.
A restaurált várkastélyt 2024 májusában adták át a nagyközönségnek, kulturális központként működik az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt. A Kolozsvártól húsz kilométerre található, négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy-kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne. A grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. A várkastély első írásos említése 1439-ből való.

Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!