2008. november 21., 07:012008. november 21., 07:01
Ezzel egy idõben, a korszak forrongó politikai élete és a bûnvádi eljárás során felmerült ellentmondások hatására kialakult a két elítélttel szimpatizáló mozgalom, amely hét év alatt világszerte elterjedt.
Giuseppe Massa, az elõadás író-rendezõje a történelmi tények bemutatására három dramaturgiai és költõi teret jelöl ki: a közönség, amely közvetve éli meg a tragédiát, a mészárlók, akik beteljesítik a tragédiát, és az áldozatok, akik saját életükkel fizetnek. A történelmi kontextusról lemondva, a minimális díszlet és a hétköznapi jelmezek segítségével Massa kortárs történetként tálalja a cselekményt. A harmincéves Giuseppe Massa íróként, színészként és rendezõként is sikerrel szerepelt számos olasz és európai fesztiválon.
A palermói színház barokk épületét a 19. században építették Pietro Cutrera zeneszerzõ, zenész javaslatára, végül Giuseppe Garibaldi hadvezérnek ajánlották, aki 1862. június 28-án a színház egyik páholyából tartotta meg híres beszédét, melynek tetõfokán felhangzott a „Róma vagy a halál” kiáltás. Az 1943-as bombázások és az 1968-as földrengés idején az épület súlyosan megrongálódott, majd 1983-ban a palermói önkormányzat megvásárolta a romos játszóhelyet, és kulturális egyesületek gondjaira bízta.
A Teatro Garibaldi 2000-ben Taorminában vált az Európai Színházi Unió tagjává, majd 2001-ben megszervezte az Európai Színházi Unió 10. Fesztiválját. 2005-ben a Franco Scaldati társulatával, a Cuticchio Mûvész Fiakkal, Teates és a Szabad Színházzal közösen megalapította az Öt Mûvészszínház nevû társulást.
Az olasz elõadást pénteken és szombaton 19 órától láthatja a kolozsvári közönség, szombaton 11 órakor a színház emeleti elõcsarnokában megszervezett beszélgetésen is találkozhatnak az érdeklõdõk a palermói alkotókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok