Megújult Kolozsvár egyetlen működő zsinagógája

Schwartz Róbert kifejtette, a felújítás utolsó, szépítési és javítási szakaszát nem tudták még befejezni, nagyszabású avatót akartak tartani izraeli, magyarországi vendégekkel, nagykövetségekkel.

Telket adtak el, hogy renoválhassanak

„Kolozsvár zsidósága életében ez jelentős lépés lett volna, mert a második világháború utáni, 1947-es újjáépítés óta semmiféle komolyabb munkálatot nem végeztek a zsinagógán” – mondta el Schwartz Róbert. A Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth testvérek és Reményik Károly cége által épített zsinagógát 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.

– mondta el a hitközség vezetője. Kifejtette, nagyon sok helyre próbáltak fordulni támogatásért. „2011-ben határoztuk el, hogy a Horea óti telken zsidó közösségi központot alakítunk ki, amelyben kulturális központ, étkezde, irodák, orvosi rendelő működne.

– mondta Schwartz. Hozzátette, európai uniós pályázatot nyújtottak be, amire papírforma szerint rábólintottak, de aztán belekötöttek bagatell dolgokba, mondvacsinált okokból visszautasították. „A kulturális minisztérium minimális mértékben támogatott, ami a javítás egytizedére sem lett volna elég, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja nem tudott fizetni. Magyarországról kaptunk szóbeli komoly ígéretet, két pályázatot is benyújtottunk, de

– ecsetelte a vezető. Mint mondta, a Tordai úton található egyetlen telküket adták végül el, amit a háború előtti zsidó hitközségtől örököltek, így tudták elvégezni a felújítást.

Bemutatják a kincses városi zsidóság múltját

A Horea úti épületben a földszinten kap helyet maga a kultikus hely, és az emeleti részen, amely a neológ zsinagógákban annak idején a nőknek volt fenntartva, kiállítóteret hoznak létre elég nagy felületen. „A kolozsvári zsidóság múltját mutatjuk itt be. Kilenc éve minden második évben tartottunk egy tudományos szimpóziumot: előadások hangzottak el a helybeli zsidó művészekről, orvosokról, a Zsidlicről, azaz a kolozsvári zsidó gimnáziumról. Ezek anyagát is felhasználva mutatnánk be a zsidóságot szövegek, képek, muzeális tárgyak felsorakoztatásával.

– mondta Schwartz. A hivatalos, nagyszabású megnyitó időpontját egyelőre még nem lehet tudni, de Schwartz Róbert reményét fejezte ki, hogy egy kisebb kaliberű megnyitót tarthatnak a zsidó újév, a Rós hásáná alkalmával, szeptember 18-án. Schwartz Róbert arra is kitért, úgy tervezik, jövő év elejére elkészülne a kulturális központ, ami a zsinagóga mögötti épületben kap helyet. Itt 90 férőhelyes előadóterem, könyvtár létesül, az épület felújítása nagy iramban folyik.

A Zsidó Világkongresszus hivatalos kimutatása szerint 1941-ben Kolozsvár 110 956 lakója közül 16 763 volt zsidó származású, azaz a város lakosságának több mint 15 százaléka. A második világháború alatt összesen 16 148 személyt deportáltak. 1944. október 11-én a városban mindössze kb. 80 zsidó élt, akiknek bujkálással sikerült megmenekülniük. Még majdnem egy évnek kellett eltelnie, amíg megkezdődött a zsidók visszatérése Kolozsvárra. 1945 után számuk hozzávetőlegesen ezerre tehető volt.