
Évről évre csökken a nagy hagyományokra visszatekintő Árcsói Kerámiavásár látogatottsága, amely az Európa egyik legjelentősebb fazekas-központjának számító Korond és egész Hargita megye legfontosabb népművészeti seregszemléje.
2013. augusztus 12., 17:282013. augusztus 12., 17:28
2013. augusztus 12., 17:282013. augusztus 12., 17:28
A hétvégén lezajlott idei vásár is negatív tapasztalat volt ilyen szempontból. A vásárt 1978 óta szervezik meg minden évben Korond határában, és ez nem egyszerű \"zsibvásár\", hanem a fazekasmesterség valóban rangos seregszemléje, hiszen a mesterek portékájuk legjavát hozzák el ilyenkor, nem titkoltan versengve egymással. Ami nem véletlen, hiszen a korondiak szerint \"amióta a világ világ, mindig fazakaltak\", a generációról generációra átöröklődött, az egyéni kreativitás és tapasztalat függvényében folyton változó, alakuló technikák pedig ezen a vásáron tekinthetők át a legkönnyebben.
Egy ideje egyre többször, egyre több helyen esik szó a kísérletezésről és a megújhodásról Korondon, ami jó néhány kerámiakészítő mester munkáin jelentkezik is, olykor egyedi motívumkincs, sajátos formavilág jellemzi ezeket az alkotásokat.
Katona Mihály, a község polgármestere is \"szakmai találkozóként\" emlegeti elsősorban a vásárt, amelyre szerinte nagy szükség van. Mint mondta, a korábbi évekhez képest idén nem került sor a munkák zsűrizésére, díjazására, csupán emléklapot vehettek át az itt kiállítók, de ez nem jelenti azt, hogy lankadt volna az érdeklődés a népművészettel foglalkozó szakemberek részéről a kerámia iránt.
\"Jövőre még jobban átgondoljuk, s már most, a kiállítás zárásakor kezdjük szervezni a következő vásárt\" – nyilatkozta a polgármester, aki szerint feltétlenül szükség van újításokra, hogy a megcsappant érdeklődést fokozni tudják, mint mondta, a kiállított tárgyakat is \"más szemmel fogják szemlézni\", részleteket azonban egyelőre nem árult el.
A szervezők mindent elkövettek, hogy odacsalják a turistákat, csakhogy a tömeg elmaradt, nem volt olyan jelentős a vásárlóerő, mint öt-hat évvel korábban. Pedig a kerámia mellett bőven jut hely ilyenkor más kézműveseknek – a fafaragóknak, a bőrdíszműveseknek –, de a kitelepedett vendéglátósok is bemutatták tudásukat, a legkülönbözőbb ínycsiklandó helyi specialitások jelentek meg az alkalmi kifőzdékben.
A sokféle ingyenes program – a népdalvetélkedő, a népi tánc, az abásfalvi hagyományőrző cigányzenekar muzsikája – is a turistacsalogatást, az érdeklődés fokozását szolgálta. Szombaton a vásár kiegészítéseként sakkverseny is lezajlott, amely a maga 58 részvevőjével nemzetközinek nevezhető – mondta Szente Kálmán körzeti iskolaigazgató, a verseny létrehozója. Az idei verseny immár az ötödik volt, így lassan szerves része lesz a kézműves vásárnak.
Simó Márton
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!