Fotó: Biró István
2011. augusztus 16., 07:582011. augusztus 16., 07:58
Kiállításmegnyitókkal vette kezdetét vasárnap a második alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban öt tárlatot tekinthettek meg az érdeklődők. Az eseményt Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnökének ünnepi beszéde nyitotta meg. A politikus elmondása szerint az RMDSZ kormánykoalícióra való lépése óta a multikulturalitás a kormányprogram lényeges részévé vált, amelybe a Kolozsvári Magyar Napok is szervesen beépült. Hozzátette: az ünnepség nemcsak a magyarság bemutatására, hanem a többséggel való párbeszédre is lehetőséget nyújt. Beszéde végén Alin Tişe a kolozsvári magyar közösségnek gratulált, amiért sikerült máris hagyományt teremtenie a magyar napokkal.
Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke elsősorban Nagy István festőművész kiállított műveire hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, „értékes remekművek birtokosai vagyunk”, és lényeges, hogy az erdélyi magyarság ezt tudatosítsa. A Szépművészeti Múzeum idén még inkább központi szerepet vállalt a Kolozsvári Magyar Napok keretében, hangsúlyozta az alelnök, aki azt is elmondta, hogy hamarosan elkezdődik a múzeum tulajdonában lévő művek restaurálása.
A magyar napok programfüzete korántsem végleges, ugyanis az érdeklődők a hét folyamán számos meglepetésre számíthatnak – hívta fel a résztvevők figyelmét László Attila alpolgármester, aki elmondta: a vasárnapot a rendezvénysorozat „mínusz harmadik” napjának tekinthetjük, hiszen tavaly szerdától vasárnapig zajlottak a programok. „Álmunkban sem tudtuk elképzelni, hogy eljutunk ide” – részletezte a politikus, arra utalva, hogy a magyar napok programja idén egyhetesre bővült.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében szintén a multikulturalitásra tért ki. Véleménye szerint ahhoz, hogy Kolozsvár 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen, szükség van a város többnyelvűségének kifejezésére. A főkonzul kifogásolta a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-táblát, és nehezményezte a város határában felállított többnyelvű táblák eltávolítását is.
A beszédek sorát Călin Stegerean, a múzeum igazgatójának szavai zárták, aki szerint a kiállítások a román–magyar kulturális párbeszéd, valamint a különböző művészeti ágak közötti dialógus megjelenítői. A Nagy István portréiból és tájképeiből álló, Anyag és sors elnevezésű gyűjtemény például a Lucian Blaga által írt teljes kommentárral tekinthető meg, a kiállított képek a drámai jellemvonást hangsúlyozzák. Simona Tănăsescu A kert erotikája című tárlatának egy része Markó Béla azonos című kötetének illusztrációja. A múzeum emeleti részében ezenkívül az Apáczai Csere János Gimnáziumm képzőművészeti szakos diákjainak munkáit lehet megtekinteni. A Szülőföldem: Erdély című kiállítás a térség kulturális örökségébe nyújt betekintést.
A kiállításmegnyitó második részére a múzeum pincéjében került sor, ahol az illyefalvi Rustika ház alkotóműhely viseleteit és szőtteseit tekinthették meg az érdeklődők. Ifjabb Kalamár György, az alkotóműhely tagjának elmondása szerint az műhely célja az erdélyi népi, nemesi és polgári viseleteket stilizálni, „hordhatóvá tenni”. Simó Júlia, a ruhák megalkotója hozzátette: „a török és az indiai ruhák világszerte népszerűek, miért ne történhetne meg ez az erdélyi viselettel is?” A múzeum pincéjében ezen kívül Sütő Zsolt Hyperion – Utazások, ébredések, találkozások című fotókiállítása tekinthető meg, a megszokottól eltérően egy képernyőn kivetítve. A tárlatokat keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között lehet látogatni.
| Maratoni, 12 órás Sorsjáték előadásra készül a kolozsvári Váróterem Projekt társulat a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A próbálkozás nem előzmény nélküli, derült ki a pénteki sajtótájékoztatón, Indiában és az Egyesült Államokban például már sor került hasonló, több órán, vagy akár több napon át tartó színházi előadásra. A kincses városban premiernek számító produkció azonban mentes a formai kötöttségektől, így másfajta figyelmet igényel mind a szereplők, mind a nézők részéről. Amint azt Visky Andrej, a társulat tagja kifejtette, leginkább a színházi kísérlet pozitívumaira és negatívumaira kíváncsiak, illetve arra, hogy hol található az a fizikai és pszichikai határ, ameddig színészként képesek elmenni. A Váróterem Projekt tagjait emellett az is érdekli, hogy a közönség hogyan tudja majd befogadni és feldolgozni az élményt, éppen ezért arra bíztatják az érdeklődőket, hogy a szombati nap folyamán többször is kapcsolódjanak be a produkcióba. A Hatházi András rendezte, eredetileg egyórás előadás jeleneteit a közönség által kisorsolt elemek – téma, szereplők kiléte és száma, kezdő és végső cselekvések – határozzák meg, a színészek ezek alapján improvizálnak. Az előadók elmondása szerint a nézőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a Maratoni Sorsjátékon egy-egy jelenet ismétlődni fog, hiszen a bemutató jellegéből adódóan rengeteg témalehetőség van. A 12 órás előadásra való felkészülést a társulat blogján lehet nyomon követni. A Maratoni Sorsjáték augusztus 20-án, szombaton 10 órakor kezdődik a kolozsvári Farkas utcában felállított színpadon. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok