Meglepetésekre számíthatnak a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői

Kiállításmegnyitókkal vette kezdetét vasárnap a második alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban öt tárlatot tekinthettek meg az érdeklődők. Az eseményt Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnökének ünnepi beszéde nyitotta meg. A politikus elmondása szerint az RMDSZ kormánykoalícióra való lépése óta a multikulturalitás a kormányprogram lényeges részévé vált, amelybe a Kolozsvári Magyar Napok is szervesen beépült. Hozzátette: az ünnepség nemcsak a magyarság bemutatására, hanem a többséggel való párbeszédre is lehetőséget nyújt. Beszéde végén Alin Tişe a kolozsvári magyar közösségnek gratulált, amiért sikerült máris hagyományt teremtenie a magyar napokkal.

Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke elsősorban Nagy István festőművész kiállított műveire hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, „értékes remekművek birtokosai vagyunk”, és lényeges, hogy az erdélyi magyarság ezt tudatosítsa. A Szépművészeti Múzeum idén még inkább központi szerepet vállalt a Kolozsvári Magyar Napok keretében, hangsúlyozta az alelnök, aki azt is elmondta, hogy hamarosan elkezdődik a múzeum tulajdonában lévő művek restaurálása.

A magyar napok programfüzete korántsem végleges, ugyanis az érdeklődők a hét folyamán számos meglepetésre számíthatnak – hívta fel a résztvevők figyelmét László Attila alpolgármester, aki elmondta: a vasárnapot a rendezvénysorozat „mínusz harmadik” napjának tekinthetjük, hiszen tavaly szerdától vasárnapig zajlottak a programok. „Álmunkban sem tudtuk elképzelni, hogy eljutunk ide” – részletezte a politikus, arra utalva, hogy a magyar napok programja idén egyhetesre bővült.

Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében szintén a multikulturalitásra tért ki. Véleménye szerint ahhoz, hogy Kolozsvár 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen, szükség van a város többnyelvűségének kifejezésére. A főkonzul kifogásolta a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-táblát, és nehezményezte a város határában felállított többnyelvű táblák eltávolítását is.

A beszédek sorát Călin Stegerean, a múzeum igazgatójának szavai zárták, aki szerint a kiállítások a román–magyar kulturális párbeszéd, valamint a különböző művészeti ágak közötti dialógus megjelenítői. A Nagy István portréiból és tájképeiből álló, Anyag és sors elnevezésű gyűjtemény például a Lucian Blaga által írt teljes kommentárral tekinthető meg, a kiállított képek a drámai jellemvonást hangsúlyozzák. Simona Tănăsescu A kert erotikája című tárlatának egy része Markó Béla azonos című kötetének illusztrációja. A múzeum emeleti részében ezenkívül az Apáczai Csere János Gimnáziumm képzőművészeti szakos diákjainak munkáit lehet megtekinteni. A Szülőföldem: Erdély című kiállítás a térség kulturális örökségébe nyújt betekintést.

A kiállításmegnyitó második részére a múzeum pincéjében került sor, ahol az illyefalvi Rustika ház alkotóműhely viseleteit és szőtteseit tekinthették meg az érdeklődők. Ifjabb Kalamár György, az alkotóműhely tagjának elmondása szerint az műhely célja az erdélyi népi, nemesi és polgári viseleteket stilizálni, „hordhatóvá tenni”. Simó Júlia, a ruhák megalkotója hozzátette: „a török és az indiai ruhák világszerte népszerűek, miért ne történhetne meg ez az erdélyi viselettel is?” A múzeum pincéjében ezen kívül Sütő Zsolt Hyperion – Utazások, ébredések, találkozások című fotókiállítása tekinthető meg, a megszokottól eltérően egy képernyőn kivetítve. A tárlatokat keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között lehet látogatni.