Fotó: EMKE Szatmár
Szatmárhoz kötődő személyiségekre – Dsida Jenőre, Páskándi Gázára, Jakabffy Elemérre, Markovits Rodionra és Szilágyi Domokosra – emlékeznek május 15. és 17. között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa ismertette a rendezvényt, annak jelentőségét a Krónikának.
2023. május 14., 18:092023. május 14., 18:09
2023. május 25., 11:082023. május 25., 11:08
Idén is irodalmi tanácskozássorozatot tartanak Szatmár megyében irodalomtörténészek, írók, színművészek részvételével. Az eseményt a szatmárnémeti G. M. Zamfirescu Kulturális Központ támogatásával tartják. Megemlékeznek a 90 esztendővel ezelőtt Szatmárhegyen született és gyerekeskedő, majd Szatmárnémetiben diákoskodó Páskándi Géza költő-, dráma- és prózaíróról, a 85 esztendeje, az akkori Szatmár megyéhez tartozó Nagysomkúton született és Szatmárnémetiben érettségizett Szilágyi Domokos költőről, esszéíróról.
Szatmárnémetiben született és érettségizett a 85 éve elhunyt Dsida Jenő költő
Fotó: Muzsnay Árpád/Facebook/archív
Dsida, Szilágyi Domokos, Markovits Rodion és a többiek
Az élete végén a Szamos parti városban élt és 60 esztendeje Szatmárnémetiben eltemetett Jakabffy Elemér kisebbségpolitikusról, a Magyar Kisebbség című folyóirat alapítójáról is megemlékeznek. Muzsnay Árpád szerint mind az öt személyiség tulajdonképpen a 20. századi magyar irodalomnak, valamint bizonyos fokig a világirodalomnak is fontos alakja. „Markovics Rodionnal kapcsolatban el lehet mondani, hogy olyan sikert aratott a Szibériai garnizon című, 1928-ban megjelent regényével, ami példa nélküli volt a 20. század első felében. De természetesen nekem személyesen is fontos, hogy megemlékezzünk a szatmári szerzőkről:
Büszkék, hogy Petőfi és Kölcsey is sok szállal kötődik Szatmárhoz
Az EMKE főtanácsosa arra is kitért, hogy az idei esztendő két nagyon jelentős kerek évfordulós megemlékezést kínált fel az összmagyar kultúrának – 200 éve született Petőfi és Kölcsey is –, és mindketten ezer szállal kötődnek ehhez a régióhoz.
Szatmárban, Erdődön házasodtak össze, Koltón töltötték mézesheteiket – ez a környék a történelmi Szatmárhoz tartozott. A házasságkötés, az akkortájt született versek nélkül Petőfi emberi és költői nagysága nem teljesedhetett volna ki” – emelte ki Muzsnay Árpád. Azt is elmondta, Kölcsey, a Himnusz költője szintén elemien fontos Szatmár számára – egyébként a szobrával kapcsolatos, nemrég történt cirkusz, botrány is arra figyelmeztet, hogy Szatmár számon tartja, és jelentős politikai, irodalmi tényezője volt ennek a megyének.
90 esztendővel ezelőtt Szatmárhegyen született és gyerekeskedett, majd Szatmárnémetiben diákoskodott Páskándi Géza költő-, dráma- és prózaíró
Fotó: Wikipedia
„Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Petőfi és Kölcsey is kötődik a régióhoz, hogy Petőfi házassága itt köttetett, és a történelmi Szatmárhoz kötődő személyiséget vett feleségül. Aztán Kölcsey: nemzeti imánknak – amit hála Istennek, politikai és felekezeti hovatartozás nélkül minden magyar elfogad – a tevékenységével messzemenően Szatmárhoz kötődő költő műve, hiszen Kölcsey a vármegye főjegyzője volt” – fejtette ki Muzsnay. Aki
Az akkori Szatmár megyéhez tartozó Nagysomkúton született 85 évvel ezelőtt, Szatmárnémetiben érettségizett Szilágyi Domokos költő, esszéíró, műfordító
Fotó: MTI
„Úgy éreztem, és az EMKE úgy érzi, hogy e két jelentős, az összmagyar irodalmat és az összmagyar kultúrát megmozgató évfordulón azonban nem szabad elmennünk olyan jelentős – és esetleg Kölcsey, valamint Petőfi nélkül számba sem jöhető, hogy úgy mondjam irodalmi szempontból meg sem születhető – egyéniségek mellett, mint amilyen Páskándi Géza, Dsida Jenő, valamint a politika, az újságírás és a folyóirat-kultúra szempontjából jelentős Jakabffy” – fejtette ki Muzsnay Árpád.
Arra is kitért, hogy Szilágyi Domokos is lényeges személyiség, nem lenne teljes ez az esztendő, ha nem emlékezhetnének róla. „Mind az öt személyiség bizonyította, hogy nemzetpolitikai és kulturális szempontból nagyon is egyformán gondolkodtak, egymást kiegészítően tevékenykedtek” – fejtette ki az EMKE főtanácsosa.
Kisgércén született és Szatmárnémetiben érettségizett, egy ideig iskolavárosában is tevékenykedett Markovits Rodion újságíró, akinek világhírűvé vált Szibériai garnizon című, világháborús regénye
Fotó: archív
Irodalomtörténészek a Szatmárhoz kötődő személyiségekről
A rendezvény május 15-én, hétfőn 19 órakor a szatmárnémeti Titulescu téren álló Dsida-szobor megkoszorúzásával kezdődik.
Május 17-én, szerdán a délelőtti órákban irodalmi kirándulás keretében hajtanak fejet Jakabffy Elemér emléke előtt a hídon túli római katolikus temetőben, koszorúzással emlékeznek Szatmárhegyen a szülőház telkén, majd a település főutcáján álló szobor előtt Páskándi Gézára, Szatmárnémetiben pedig a Ravensburg sétányon Szilágyi Domokosra emlékeznek a költő szobra előtt.
Jakabffy Elemér feleségével, Erna Reitterrel. A politika, az újságírás és a folyóirat-kultúra szempontjából is jelentős Jakabffy munkássága
Fotó: Jakabffy Tamás/ Facebook
Köszöntőt mond Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, beszédet tart Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök. Az eseményen színművészek és diákok szavalnak.
Szintén értekezést tart Bilibók Karola közíró, Felician Pop műfordító, Varga Attila alkotmányjogász, Szekernyés János közíró, Bodó Barna politológus. Dávid Gyula bemutatja a Petőfi Erdélyben című könyve legújabb kiadását, Cseke Péter Páskándi Gézáról szóló tanulmánykötetét, Felician Pop Markovits-monográfiáját, valamint Bodó Barna esszé- és tanulmánykötetét.
Rendhagyó Páskándi-esttel indította májusi megemlékezés-sorozatát a szatmárnémeti Harag György Társulat Társulat a Kossuth-díjas szatmári író, költő, drámaíró születésének 90. évfordulójára.
A szatmárnémeti Harag György Társulat szombaton szervezi meg költészetnapi programsorozatát, amely nemcsak az irodalomra, de a képzőművészetre is összpontosít: interaktív foglalkozásokra várnak fiatalokat és időseket egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!