
Fotó: Nagy Orsolya
2012. december 17., 13:402012. december 17., 13:40
Hosszan tartó, súlyos betegség után, 77 éves korában, hétfőre virradóra Nagyváradon elhunyt Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas képzőművész. Az örmény származású festőművész, esszéíró és restaurátor Kolozsváron született 1936-ban, és a Ion Andreescu Művészeti Akadémián végzett 1959-ben. 1961 és 1963 között a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatán dolgozott díszlettervezőként, majd rajztanárként tevékenykedett.
Hosszú évekig a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusa volt, később restaurátorként is dolgozott. 1966 és 1968 között a Romániai Képzőművészek Egyesületének elnöki tisztségét töltötte be. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Pályafutása során számos rangos elismerésben részesült: mind a magyarországi, mind a romániai örmény közösségek több díjjal megtisztelték. A Munkácsy-díjat 2003-ban vehette át. A román és a magyar kormány rangos állami elismerésekben részesítette.
A Barabás Miklós Céh elnöki tisztségét 1997-től töltötte be. Munkáit egyéni kiállításokon mutatta be számos más helyszín mellett Váradon, Kolozsváron, Bukarestben, Párizsban, Utrechtben, Budapesten és Hamburgban, emellett sok csoportos tárlaton a világ minden táján. Alkotásai jelenleg is megtekinthetők Váradon, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Nagybányán, Dunaszerdahelyen, Kolozsváron, Bukarestben, illetve Bécsben. Több esszékötetet is publikált.
Jakobovits Miklós feleségével, Mártával 2009-ben lapunknak adott interjújában a következőképpen fogalmazott: „A belső szabadság kell hogy legyen az elsődleges szempont. Amikor először voltunk nyugaton, és megláttuk a nagy művészek munkáit, elsősorban az ütött meg rettenetesen, hogy ebben a hihetetlen szabadságban, amelyben ezek az emberek élnek, arra törekszenek, hogy a saját belső függetlenségüket megőrizzék. A művész szabadsága később, akár a halála után is sugározni fog valami olyan szabadságérzetet, értéket, amit másoknak is át tud adni, akármilyen gazdasági, politikai változás történik. Tulajdonképpen a művészi munka lényege a humánus értékek felkarolása.”
Jakobovits Miklós temetési szertartása szerdán, december 19-én 14 órakor kezdődik Nagyváradon a Rulikowski temető Steinberger-kápolnájában.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.