Emlékek a hadifogságból. A szerző születésének centenáriumára jelentette meg a Lector Kiadó a katonai emlékiratok és az irodalmi felnövekvés-történetek hagyományába egyaránt illeszkedő munkát
Fotó: Györkös Mányi Albert Emlékház/Facebook
Dáné Tibor (1923–2006) kolozsvári író, szerkesztő frissen napvilágot látott emlékirat-kötetét mutatják be a kincses városban április 19-én, szerdán 18.30 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban – közölte a kulturális intézmény.
2023. április 11., 12:252023. április 11., 12:25
A második világháborús memoár, A Tatár-hágó előtere című kiadvány a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelent meg idén a szerző születésének centenáriumára. A kolozsvári eseményen a kötetet Berekméri Árpád-Róbert marosvásárhelyi hadtörténész méltatja.
Amint a Lector Kiadó ismertetőjében olvasható, a katonai emlékiratok és az irodalmi felnövekvés-történetek hagyományába egyaránt illeszkedő munka fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött. A Tatár-hágó előtere azonban csak lazán követi az események időrendi sorrendjét, az emlékezés működésének mechanizmusa szerint időnként elkanyarodik az előzmények irányába vagy az egyes szereplők sorsának utólagos alakulása felé, ezáltal
Az immár szép számban megjelent második világháborús hadinaplók és emlékiratok sorából kiemeli a szépírói tudás, amellyel szerzője megjeleníti a huszonévesek fogékonyságával átélt hol tragikus, hol humoros élményeket. A könyvnek hátborzongató aktualitást ad a címben is szereplő helyszíntől nem messze most – lám – ismét pusztító háború…
Dáné Tibor (1923–2006) kolozsvári író, szerkesztő tudománynépszerűsítő műveket írt, legnépszerűbbek ifjúsági regényei voltak: az Athá-Rá, a fáraó írnoka (1958), A Tau Ceti hívójele (1968), Négy tenger hajósa (1973), A varázsvessző lovagja (1978), A fáraó igazlátó szeme (1979).
Tisztázták, hogy milyen igazoló aktákat fogadhat el a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) a volt orosz hadifoglyok gyermekeinek járó támogatás igénylésekor. Eddig ugyanis több mint 2500 kérést utasítottak vissza.
Ahhoz, hogy kárpótlást igényelhessenek a közvetlen leszármazottak, bizonyítaniuk kell, hogy az apa a hadifogságban elhunyt, vagy azt, hogy onnan mikor szabadult onnan – jelezte érdeklődésünkre Csép Andrea Éva parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!