
2008. december 15., 09:412008. december 15., 09:41
Cserna-Szabó Puszibolt című, idén kiadott kötetéről, valamint a Darida Benedekkel közösen írt, tavaly megjelent Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című könyvéről hallhatott a közönség. Utóbbi kiadvány ötlete egy váci kocsmában vetődött fel, a szerzők előzetesen egyeztettek, melyik fejezetet ki írja, így készült a Szókratésszel, azaz „az első nagy katzenjammerológiai alapvetéssel, Platón Lakomájával” kezdődő, és a jövőben, a „varázstalanítással” véget érő mű – mesélte a prózaíró.
A mostanában, főként a Kalevala újraírójaként, színpadi szöveggé alakítójaként emlegetett Szálinger Balázs idén megjelent Százegyedik év című kötetében két eposz és egy verses regény olvasható, mely utóbbiban egy budapesti kerületi önkormányzatban gyűjtött tapasztalatairól számol be. „Egyik kritikus azt írta, hogy az önkormányzat nagy erőket mozgósít, hogy felvásárolja a könyveket, de nem tudom, ennek mennyi a valóságalapja. A szövegben, két szereplőt leszámítva, mindenki beazonosítható, és olyanok is vannak köztük, akik az országos politikában is ismertek” – mondta a költő, aki szerint a közélet nem divatos téma a mai magyar irodalomban, de úgy véli, a poétának arról kell írnia, ami foglalkoztatja.
Elek Tibor az utóbbi több mint két évtized kritikáiból, tanulmányaiból és nyilvános beszélgetéseiből összeállított Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című, idén megjelent kötete kapcsán beszélt. Mint mondta, nincsenek különböző magyar irodalmak, de a magyar irodalom irányzatait, ideológiáit és területét tekintve különbözőképpen tagolódik, ezért kijelenthető, hogy nem egységes a magyar irodalom, de egy.
A beszélgetést követően a Toldi étteremben tartották meg az E-MIL idei gálaestjét, amelyen a liga elnöke, Orbán János Dénes átadta az idei Irodalmi Jelen- és Méhes György-díjakat. Az Irodalmi Jelen folyóirat Kritika-díját a lapnál végzett rovatvezetői munkásságáért és az idén megjelent kritika-, tanulmány- és beszélgetésgyűjteményéért Elek Tibor, a prózadíját pedig Puszibolt című kötetéért Cserna-Szabó András vehette át. A lap költészeti díját Weiner Sennyei Tibor az Irodalmi Jelen „kertészeként” kifejtett tevékenységéért, valamint a Tengerszint feletti magasság meghatározása című kötetéért kapta. Az E-MIL két Méhes György-díját, a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek szánt debütdíjat Jancsó Noémi vehette át Emotikon című kötetéért, a Nagydíjat pedig a franciaországi Jean-Luc Moreau költő, műfordító, egyetemi professzor kapta fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért, amely Franciaországban nagy sikernek örvend, tízezer példányban fogyott el. A francia alkotó díjazásakor Egyed Emese mondott laudációt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.