
2008. december 15., 09:412008. december 15., 09:41
Cserna-Szabó Puszibolt című, idén kiadott kötetéről, valamint a Darida Benedekkel közösen írt, tavaly megjelent Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című könyvéről hallhatott a közönség. Utóbbi kiadvány ötlete egy váci kocsmában vetődött fel, a szerzők előzetesen egyeztettek, melyik fejezetet ki írja, így készült a Szókratésszel, azaz „az első nagy katzenjammerológiai alapvetéssel, Platón Lakomájával” kezdődő, és a jövőben, a „varázstalanítással” véget érő mű – mesélte a prózaíró.
A mostanában, főként a Kalevala újraírójaként, színpadi szöveggé alakítójaként emlegetett Szálinger Balázs idén megjelent Százegyedik év című kötetében két eposz és egy verses regény olvasható, mely utóbbiban egy budapesti kerületi önkormányzatban gyűjtött tapasztalatairól számol be. „Egyik kritikus azt írta, hogy az önkormányzat nagy erőket mozgósít, hogy felvásárolja a könyveket, de nem tudom, ennek mennyi a valóságalapja. A szövegben, két szereplőt leszámítva, mindenki beazonosítható, és olyanok is vannak köztük, akik az országos politikában is ismertek” – mondta a költő, aki szerint a közélet nem divatos téma a mai magyar irodalomban, de úgy véli, a poétának arról kell írnia, ami foglalkoztatja.
Elek Tibor az utóbbi több mint két évtized kritikáiból, tanulmányaiból és nyilvános beszélgetéseiből összeállított Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című, idén megjelent kötete kapcsán beszélt. Mint mondta, nincsenek különböző magyar irodalmak, de a magyar irodalom irányzatait, ideológiáit és területét tekintve különbözőképpen tagolódik, ezért kijelenthető, hogy nem egységes a magyar irodalom, de egy.
A beszélgetést követően a Toldi étteremben tartották meg az E-MIL idei gálaestjét, amelyen a liga elnöke, Orbán János Dénes átadta az idei Irodalmi Jelen- és Méhes György-díjakat. Az Irodalmi Jelen folyóirat Kritika-díját a lapnál végzett rovatvezetői munkásságáért és az idén megjelent kritika-, tanulmány- és beszélgetésgyűjteményéért Elek Tibor, a prózadíját pedig Puszibolt című kötetéért Cserna-Szabó András vehette át. A lap költészeti díját Weiner Sennyei Tibor az Irodalmi Jelen „kertészeként” kifejtett tevékenységéért, valamint a Tengerszint feletti magasság meghatározása című kötetéért kapta. Az E-MIL két Méhes György-díját, a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek szánt debütdíjat Jancsó Noémi vehette át Emotikon című kötetéért, a Nagydíjat pedig a franciaországi Jean-Luc Moreau költő, műfordító, egyetemi professzor kapta fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért, amely Franciaországban nagy sikernek örvend, tízezer példányban fogyott el. A francia alkotó díjazásakor Egyed Emese mondott laudációt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.