
2008. december 15., 09:412008. december 15., 09:41
Cserna-Szabó Puszibolt című, idén kiadott kötetéről, valamint a Darida Benedekkel közösen írt, tavaly megjelent Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című könyvéről hallhatott a közönség. Utóbbi kiadvány ötlete egy váci kocsmában vetődött fel, a szerzők előzetesen egyeztettek, melyik fejezetet ki írja, így készült a Szókratésszel, azaz „az első nagy katzenjammerológiai alapvetéssel, Platón Lakomájával” kezdődő, és a jövőben, a „varázstalanítással” véget érő mű – mesélte a prózaíró.
A mostanában, főként a Kalevala újraírójaként, színpadi szöveggé alakítójaként emlegetett Szálinger Balázs idén megjelent Százegyedik év című kötetében két eposz és egy verses regény olvasható, mely utóbbiban egy budapesti kerületi önkormányzatban gyűjtött tapasztalatairól számol be. „Egyik kritikus azt írta, hogy az önkormányzat nagy erőket mozgósít, hogy felvásárolja a könyveket, de nem tudom, ennek mennyi a valóságalapja. A szövegben, két szereplőt leszámítva, mindenki beazonosítható, és olyanok is vannak köztük, akik az országos politikában is ismertek” – mondta a költő, aki szerint a közélet nem divatos téma a mai magyar irodalomban, de úgy véli, a poétának arról kell írnia, ami foglalkoztatja.
Elek Tibor az utóbbi több mint két évtized kritikáiból, tanulmányaiból és nyilvános beszélgetéseiből összeállított Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című, idén megjelent kötete kapcsán beszélt. Mint mondta, nincsenek különböző magyar irodalmak, de a magyar irodalom irányzatait, ideológiáit és területét tekintve különbözőképpen tagolódik, ezért kijelenthető, hogy nem egységes a magyar irodalom, de egy.
A beszélgetést követően a Toldi étteremben tartották meg az E-MIL idei gálaestjét, amelyen a liga elnöke, Orbán János Dénes átadta az idei Irodalmi Jelen- és Méhes György-díjakat. Az Irodalmi Jelen folyóirat Kritika-díját a lapnál végzett rovatvezetői munkásságáért és az idén megjelent kritika-, tanulmány- és beszélgetésgyűjteményéért Elek Tibor, a prózadíját pedig Puszibolt című kötetéért Cserna-Szabó András vehette át. A lap költészeti díját Weiner Sennyei Tibor az Irodalmi Jelen „kertészeként” kifejtett tevékenységéért, valamint a Tengerszint feletti magasság meghatározása című kötetéért kapta. Az E-MIL két Méhes György-díját, a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek szánt debütdíjat Jancsó Noémi vehette át Emotikon című kötetéért, a Nagydíjat pedig a franciaországi Jean-Luc Moreau költő, műfordító, egyetemi professzor kapta fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért, amely Franciaországban nagy sikernek örvend, tízezer példányban fogyott el. A francia alkotó díjazásakor Egyed Emese mondott laudációt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.