
Bartis Attila a kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Jakab Mónika
Bartis Attila A vége című műve kapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei irodalmi díját.
2024. június 14., 00:182024. június 14., 00:18
2024. június 19., 00:472024. június 19., 00:47
A 20 ezer eurós pénzjutalommal járó elismerés – EBRD Literature Prize 2024 – kitüntetettjének kilétét csütörtök este jelentették be a pénzintézet londoni központjában az MTI közlése szerint. A pénzdíjból a bank tájékoztatása szerint egyenlő arányban részesül a szerző és a mű fordítója, Szöllősy Judit (Judith Sollosy). A marosvásárhelyi származású Bartis Attila regénye Magyarországon 2015-ben, az angol változat az Archipelago Books kiadó gondozásában – The End címmel – tavaly jelent meg.
Magyar irodalmi mű most első ízben nyerte el a londoni pénzintézet évente odaítélt díját. A csütörtök esti díjkiosztón Bartis Attila kijelentette, hogy „abszolút váratlanul, rendkívüli meglepetésként” érte az EBRD elismerése. A szerző kiemelte: külön öröm számára, hogy a díjra jelölt hármas végleges listán még egy magyar mű szerepelt, ami bizonyítja, hogy „a magyar irodalom nagyon-nagyon jó”.
Az idei EBRD-díjra esélyes másik magyar irodalmi alkotás Tóth Krisztina 15 rövid elbeszélést tartalmazó Vonalkód (Barcode) című novelláskötete volt. Ezt a könyvet Peter Sherwood fordította angolra, és az angol változat a Jantar Publishing gondozásában jelent meg. Az EBRD hetedik alkalommal ítélte oda évente kiosztott irodalmi díját. Az elismerést olyan országok alkotói kaphatják, amelyekben a közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet finanszírozási és befektetési tevékenységet folytat.
A díj meghirdetett célja a kultúra sokszínűségének és az irodalmi kifejezésmódok sokféleségének jutalmazása és előmozdítása Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, a Nyugat-Balkánon, valamint a Földközi-tenger déli és keleti térségében, illetve annak a fontos szerepnek az elismerése, amelyet a fordítók töltenek be a különböző kultúrák közötti hídépítésben.
Bartis Attila József Attila-díjas író, fotográfus Marosvásárhelyen született 1968. január 22-én, családjával 1984-ben költözött Budapestre, amikor apját megfosztották román állampolgárságától.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
szóljon hozzá!