
Fotó: Biró István
2011. augusztus 22., 05:152011. augusztus 22., 05:15
„Nem igaz, hogy a politizálás és a versírás nem fér meg egymás mellett, számos példát lehetne említeni, ám én nagyon nehezen éltem meg azt, hogy miközben a verseimről beszéltem, sokan a politikust látták bennem” – tette hozzá Markó Béla, aki abban sem biztos, hogy ezt valaha képes lesz jóvátenni. „A szerepek közötti ellentmondással két dolgot lehet kezdeni: vállalni kell, vagy feloldani. Én a másodikat választottam, feloldóban vagyok, de ez nem megy egyik napról a másikra” – részletezte az irodalmár, aki szerint a politikus és a költő között nem lelki-érzelmi, hanem világnézeti különbség van.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett eseményen a költővel Demény Péter beszélgetett, aki a Visszabontás mellett Markó Béla Tulajdonképpen minden című szonett-kötetét is kiemelve az ezekben fellelhető kettősségről kérdezte a meghívottat. A költő kifejtette: noha a szonett a legkötöttebb irodalmi versforma, az így megfogalmazott témákat mégis a legszélesebb körből választotta – versei napló- és jegyzetszerűek. „Egyelőre nem vagyok hajlandó lemondani a szonettről, hiszen éppen az az érdekes, hogy meg kell küzdenem vele. A több száz éves forma és az eredeti mondanivaló közötti szembesítés, ütközés állandóan jelen van, ám rutinosan nem is lehet jó dolgokat létrehozni” – vélekedett a költő, majd hozzátette: előbb-utóbb le kell mondani a szonettről, meg kell keresni más formákat is.
Demény Péter a kötetekben megtalálható hirtelen témaváltásra utaló kérdésére válaszolva Markó Béla elmondta: a téma vitatható dolog, hiszen ez csupán ürügyet, lehetőséget jelent az önreflexióra. Mindegy, hogy egy vers a tücsök, a kert, a tenger körülírásáról szól, vagy éppen egy képzőművészeti alkotásról. A Visszabontással kapcsolatban a meghívott arra is kitért, hogy a kötet versei egy „tízéves időszakot próbálnak pótolni”, amikor szépirodalmi szöveget nem írt. „A versek így visszalépést is jelentenek, hiszen ott kellett elkezdenem, ahol akkor abbahagytam” – mutatott rá Markó.
Simona Tănăsescu a Visszabontás című kötethez készült illusztrációival kapcsolatban, amelyeket szintén a Szépművészeti Múzeumban – a kötetbemutató helyszínén – lehet megtekinteni, Markó Béla kifejtette: a képekben nem azt figyeli, hogy rímelnek-e a verseire, hiszen ezt nem is képes látni. „Az alkotások a versek román fordításának margójára készültek, én pedig egy irodalmi mű igazi értékét csak magyarul tudom meghatározni. Az illusztrációk önmagukban tetszenek, a képzőművészeti alkotások egyébként is közel állnak hozzám” – magyarázta a költő. Markó Béla verseiből Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, majd maga a szerző olvasott fel a közönségnek.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.