
Fotó: Biró István
2011. augusztus 22., 05:152011. augusztus 22., 05:15
„Nem igaz, hogy a politizálás és a versírás nem fér meg egymás mellett, számos példát lehetne említeni, ám én nagyon nehezen éltem meg azt, hogy miközben a verseimről beszéltem, sokan a politikust látták bennem” – tette hozzá Markó Béla, aki abban sem biztos, hogy ezt valaha képes lesz jóvátenni. „A szerepek közötti ellentmondással két dolgot lehet kezdeni: vállalni kell, vagy feloldani. Én a másodikat választottam, feloldóban vagyok, de ez nem megy egyik napról a másikra” – részletezte az irodalmár, aki szerint a politikus és a költő között nem lelki-érzelmi, hanem világnézeti különbség van.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett eseményen a költővel Demény Péter beszélgetett, aki a Visszabontás mellett Markó Béla Tulajdonképpen minden című szonett-kötetét is kiemelve az ezekben fellelhető kettősségről kérdezte a meghívottat. A költő kifejtette: noha a szonett a legkötöttebb irodalmi versforma, az így megfogalmazott témákat mégis a legszélesebb körből választotta – versei napló- és jegyzetszerűek. „Egyelőre nem vagyok hajlandó lemondani a szonettről, hiszen éppen az az érdekes, hogy meg kell küzdenem vele. A több száz éves forma és az eredeti mondanivaló közötti szembesítés, ütközés állandóan jelen van, ám rutinosan nem is lehet jó dolgokat létrehozni” – vélekedett a költő, majd hozzátette: előbb-utóbb le kell mondani a szonettről, meg kell keresni más formákat is.
Demény Péter a kötetekben megtalálható hirtelen témaváltásra utaló kérdésére válaszolva Markó Béla elmondta: a téma vitatható dolog, hiszen ez csupán ürügyet, lehetőséget jelent az önreflexióra. Mindegy, hogy egy vers a tücsök, a kert, a tenger körülírásáról szól, vagy éppen egy képzőművészeti alkotásról. A Visszabontással kapcsolatban a meghívott arra is kitért, hogy a kötet versei egy „tízéves időszakot próbálnak pótolni”, amikor szépirodalmi szöveget nem írt. „A versek így visszalépést is jelentenek, hiszen ott kellett elkezdenem, ahol akkor abbahagytam” – mutatott rá Markó.
Simona Tănăsescu a Visszabontás című kötethez készült illusztrációival kapcsolatban, amelyeket szintén a Szépművészeti Múzeumban – a kötetbemutató helyszínén – lehet megtekinteni, Markó Béla kifejtette: a képekben nem azt figyeli, hogy rímelnek-e a verseire, hiszen ezt nem is képes látni. „Az alkotások a versek román fordításának margójára készültek, én pedig egy irodalmi mű igazi értékét csak magyarul tudom meghatározni. Az illusztrációk önmagukban tetszenek, a képzőművészeti alkotások egyébként is közel állnak hozzám” – magyarázta a költő. Markó Béla verseiből Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, majd maga a szerző olvasott fel a közönségnek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.