2009. március 16., 10:442009. március 16., 10:44
A tárlaton különbözõ falragaszok, felhívások, kiadványok és korabeli lapok idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeit. Az érdeklõdõk olvashatták a Honvéd néhány számát 1849-bõl, az Erdélyi Hiradót vagy az Arad címû „politikai s irodalmi közlöny” néhány oldalát. A könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc több évtizede, diákkora óta gyûjti a tárlat anyagát képezõ dokumentumokat.
Az első ötven év kiadványaiban gyakran ellentétesek a visszaemlékezések, és az ellentétek kiigazítása a történészekre vár – hangsúlyozta Röser a kettõs könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitón, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke két könyvét is megismerhették az érdeklõdõk. A történész elsõként az immár három kiadást is megért Háromszék 1848–1849 címû kötetét mutatta be.
Mint mondta, a könyv elõször 1978-ban látott napvilágot, majd egy év múlva újra kiadták, több mint tízezer példányban kelt el, és a nemrégiben megjelent harmadik kiadás új fejezettel is bõvült. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit összegzi a Március 15. – a modern magyar nemzet születésnapja címû bevezetõ rész, és mint ahogy a szerzõ kiemelte, a harmadik kiadásban a korábbiakhoz képest más hangsúlyok érvényesülnek, hiszen most bõvebben kifejthette többek között az Unió eszményét is.
A történész szerint március 15-e eseményei és eszményei a magyarság számára identitásmeghatározók, hiszen a Mit kíván a magyar nemzet címû kiáltvány tizenkét pontját néhány nap alatt minden magyar elfogadta. Ekkora egyetértésre azóta sem volt példa a történelmünkben – hangsúlyozta a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy e kiáltvány nem maradt csupán elvi nyilatkozat, hiszen rövidesen e pontok alapján születtek meg a pozsonyi törvények, amelyek a feudális Magyarországot polgári alkotmányos berendezkedésû királysággá alakították át.
A történész a Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije címmel megjelent munkája kapcsán mutatta be az Erdély egyik legnagyobb mecénásaként ismert zabolai grófot, az idén 150 éves EME alapítóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok