2009. március 16., 10:442009. március 16., 10:44
A tárlaton különbözõ falragaszok, felhívások, kiadványok és korabeli lapok idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeit. Az érdeklõdõk olvashatták a Honvéd néhány számát 1849-bõl, az Erdélyi Hiradót vagy az Arad címû „politikai s irodalmi közlöny” néhány oldalát. A könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc több évtizede, diákkora óta gyûjti a tárlat anyagát képezõ dokumentumokat.
Az első ötven év kiadványaiban gyakran ellentétesek a visszaemlékezések, és az ellentétek kiigazítása a történészekre vár – hangsúlyozta Röser a kettõs könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitón, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke két könyvét is megismerhették az érdeklõdõk. A történész elsõként az immár három kiadást is megért Háromszék 1848–1849 címû kötetét mutatta be.
Mint mondta, a könyv elõször 1978-ban látott napvilágot, majd egy év múlva újra kiadták, több mint tízezer példányban kelt el, és a nemrégiben megjelent harmadik kiadás új fejezettel is bõvült. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit összegzi a Március 15. – a modern magyar nemzet születésnapja címû bevezetõ rész, és mint ahogy a szerzõ kiemelte, a harmadik kiadásban a korábbiakhoz képest más hangsúlyok érvényesülnek, hiszen most bõvebben kifejthette többek között az Unió eszményét is.
A történész szerint március 15-e eseményei és eszményei a magyarság számára identitásmeghatározók, hiszen a Mit kíván a magyar nemzet címû kiáltvány tizenkét pontját néhány nap alatt minden magyar elfogadta. Ekkora egyetértésre azóta sem volt példa a történelmünkben – hangsúlyozta a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy e kiáltvány nem maradt csupán elvi nyilatkozat, hiszen rövidesen e pontok alapján születtek meg a pozsonyi törvények, amelyek a feudális Magyarországot polgári alkotmányos berendezkedésû királysággá alakították át.
A történész a Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije címmel megjelent munkája kapcsán mutatta be az Erdély egyik legnagyobb mecénásaként ismert zabolai grófot, az idén 150 éves EME alapítóját.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.