2009. március 16., 10:442009. március 16., 10:44
A tárlaton különbözõ falragaszok, felhívások, kiadványok és korabeli lapok idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeit. Az érdeklõdõk olvashatták a Honvéd néhány számát 1849-bõl, az Erdélyi Hiradót vagy az Arad címû „politikai s irodalmi közlöny” néhány oldalát. A könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc több évtizede, diákkora óta gyûjti a tárlat anyagát képezõ dokumentumokat.
Az első ötven év kiadványaiban gyakran ellentétesek a visszaemlékezések, és az ellentétek kiigazítása a történészekre vár – hangsúlyozta Röser a kettõs könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitón, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke két könyvét is megismerhették az érdeklõdõk. A történész elsõként az immár három kiadást is megért Háromszék 1848–1849 címû kötetét mutatta be.
Mint mondta, a könyv elõször 1978-ban látott napvilágot, majd egy év múlva újra kiadták, több mint tízezer példányban kelt el, és a nemrégiben megjelent harmadik kiadás új fejezettel is bõvült. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit összegzi a Március 15. – a modern magyar nemzet születésnapja címû bevezetõ rész, és mint ahogy a szerzõ kiemelte, a harmadik kiadásban a korábbiakhoz képest más hangsúlyok érvényesülnek, hiszen most bõvebben kifejthette többek között az Unió eszményét is.
A történész szerint március 15-e eseményei és eszményei a magyarság számára identitásmeghatározók, hiszen a Mit kíván a magyar nemzet címû kiáltvány tizenkét pontját néhány nap alatt minden magyar elfogadta. Ekkora egyetértésre azóta sem volt példa a történelmünkben – hangsúlyozta a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy e kiáltvány nem maradt csupán elvi nyilatkozat, hiszen rövidesen e pontok alapján születtek meg a pozsonyi törvények, amelyek a feudális Magyarországot polgári alkotmányos berendezkedésû királysággá alakították át.
A történész a Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije címmel megjelent munkája kapcsán mutatta be az Erdély egyik legnagyobb mecénásaként ismert zabolai grófot, az idén 150 éves EME alapítóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok