
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
Az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos Semmelweis című filmjére a tavaly november 30-i bemutató óta már több mint háromszázezren váltottak jegyet – közölte a produkció csütörtökön az MTI-vel. Az alkotás ugyanakkor az ötödik legnézettebb film a romániai mozikban.
2024. február 15., 18:482024. február 15., 18:48
2024. február 16., 17:322024. február 16., 17:32
Az anyák megmentőjéről szóló film premierje óta eltelt 11 hét alatt 301 745 néző szavazott bizalmat az alkotásnak, amely végig a 10 legnézettebb film között szerepelt a hazai toplistán és még most is a negyedik helyet foglalja el – olvasható a közleményben.
Felemelő érzés, hogy naponta találkozom emberekkel, akik látták, szeretik, és köszönetet mondanak érte” – idézi az MTI által ismertetett közlemény Koltai Lajos rendezőt.

Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. Bár az alkotás nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri.
Ezzel egy időben a Taylor Projects lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Semmelweis az ötödik legnézettebb film a romániai mozikban. Az alkotást a Vándormozi szervezésében, a Studium Prospero Alapítvány partneri közreműködésével elsőként Marosvásárhelyen, a nagy hagyományú orvosképzés fellegvárában, a felújított Kultúrpalota hangversenytermében mutatták be a közönségnek január 28-án. A film az erdélyi/romániai mozikban ennek nyomán február 9-én indult.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült romantikus történelmi dráma Semmelweis Ignác magyar szülészorvos életét és munkásságát dolgozza fel. Az orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva törekedett arra, hogy legyőzze a 19. század egyik legpusztítóbb kórját, a gyermekágyi lázat. Semmelweis Ignác a vaskalapos vezetés ellen is harcolt, akik mindent megtettek, hogy tekintélyüket megvédjék a megszállott magyar orvos felfedezéseinek következményeitől.
Mellett játszik a filmben Nagy Katica, Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla is. A film operatőre Nagy András volt, a forgatókönyvet Maruszki Balázs és Kormos Anett írta, a dramaturg Goda Kriszta, a látványtervező Pater Sparrow, a jelmeztervező Szakács Györgyi, a vágó pedig Kovács Zoltán volt, a zene Pacsay Attila munkája.

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából, a New York-i Liszt Intézet szervezésében, Amerikában mutatják be Koltai Lajos Semmelweis című romantikus, történelmi drámáját.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!