
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
Az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos Semmelweis című filmjére a tavaly november 30-i bemutató óta már több mint háromszázezren váltottak jegyet – közölte a produkció csütörtökön az MTI-vel. Az alkotás ugyanakkor az ötödik legnézettebb film a romániai mozikban.
2024. február 15., 18:482024. február 15., 18:48
2024. február 16., 17:322024. február 16., 17:32
Az anyák megmentőjéről szóló film premierje óta eltelt 11 hét alatt 301 745 néző szavazott bizalmat az alkotásnak, amely végig a 10 legnézettebb film között szerepelt a hazai toplistán és még most is a negyedik helyet foglalja el – olvasható a közleményben.
Felemelő érzés, hogy naponta találkozom emberekkel, akik látták, szeretik, és köszönetet mondanak érte” – idézi az MTI által ismertetett közlemény Koltai Lajos rendezőt.

Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. Bár az alkotás nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri.
Ezzel egy időben a Taylor Projects lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Semmelweis az ötödik legnézettebb film a romániai mozikban. Az alkotást a Vándormozi szervezésében, a Studium Prospero Alapítvány partneri közreműködésével elsőként Marosvásárhelyen, a nagy hagyományú orvosképzés fellegvárában, a felújított Kultúrpalota hangversenytermében mutatták be a közönségnek január 28-án. A film az erdélyi/romániai mozikban ennek nyomán február 9-én indult.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült romantikus történelmi dráma Semmelweis Ignác magyar szülészorvos életét és munkásságát dolgozza fel. Az orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva törekedett arra, hogy legyőzze a 19. század egyik legpusztítóbb kórját, a gyermekágyi lázat. Semmelweis Ignác a vaskalapos vezetés ellen is harcolt, akik mindent megtettek, hogy tekintélyüket megvédjék a megszállott magyar orvos felfedezéseinek következményeitől.
Mellett játszik a filmben Nagy Katica, Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla is. A film operatőre Nagy András volt, a forgatókönyvet Maruszki Balázs és Kormos Anett írta, a dramaturg Goda Kriszta, a látványtervező Pater Sparrow, a jelmeztervező Szakács Györgyi, a vágó pedig Kovács Zoltán volt, a zene Pacsay Attila munkája.

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából, a New York-i Liszt Intézet szervezésében, Amerikában mutatják be Koltai Lajos Semmelweis című romantikus, történelmi drámáját.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
szóljon hozzá!