2009. november 17., 10:272009. november 17., 10:27
„Magyarország sajátossága, hogy a sorozatos elnyomások a történelemben a nemzeti hagyományhoz való ragaszkodást eredményezték, a hagyományos népzenének pedig sajátos színfoltja a manapság ellenérzésekkel kezelt és a többségi társadalom által nehezen elfogadott cigányzene” – olvasható a magyar zenei hetet szervező Cité de la Musique honlapján.
A rangos párizsi zenei intézmény a népzenében máig megőrzött cigányzenei hagyományt és annak hatását vizsgálja a 20. századi és a kortárs zenében. Szombaton a nyírmihálydi Amare Save és az erdélyi Szászcsávás zenekar ad ízelítőt az autentikus magyar cigányzenéből, vasárnap pedig Cigányok: Csárdás címmel a fehérgyarmati Pipás zenekar és a budapesti Sentimento Gipsy Paganini lép fel.
A hét kiemelkedő rendezvényének hétfőn a Bartók-est ígérkezik Párizs egyik leghíresebb koncerttermében, a Salle Pleyelben: a Milánói Scala Szimfonikus Zenekarát az egyik legnagyobb francia karmester, Pierre Boulez vezényli, akit a magyar zeneszerző műveinek egyik legjelentősebb értelmezőjeként tartanak számon a világban. A koncert első felében a Négy zenekari darab és a II. zongoraverseny csendül fel Maurizio Pollini közreműködésével, a második részben A csodálatos mandarint szólaltatja meg az olasz együttes.
A Délnémet Rádió (SWR) Szimfonikus Zenekara (Baden-Baden és Freiburg) Bartók és Kurtág György műveiből ad koncertet, a Párizsi Konzervatórium Zenekara pedig a népzenei hagyományokból táplálkozó Liszt (Hungária, I. Esz-dúr zongoraverseny), Kodály (Galátai táncok) és Bartók (Táncszvit) darabokat ad elő.
A Satie Quartet Bartók és Kodály mellett Kurtág György és Ligeti György vonós darabjaiból játszik, a párizsi Ensemble Inter Contemporain szólistái pedig olyan magyar zeneszerzőktől – Ligeti, Kurtág, Eötvös Péter és Illés Márton – tolmácsolnak műveket, akiknek a bartóki hagyományból táplálkozó munkássága hazájuktól távol, külföldön teljesedett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok