2009. november 17., 10:272009. november 17., 10:27
„Magyarország sajátossága, hogy a sorozatos elnyomások a történelemben a nemzeti hagyományhoz való ragaszkodást eredményezték, a hagyományos népzenének pedig sajátos színfoltja a manapság ellenérzésekkel kezelt és a többségi társadalom által nehezen elfogadott cigányzene” – olvasható a magyar zenei hetet szervező Cité de la Musique honlapján.
A rangos párizsi zenei intézmény a népzenében máig megőrzött cigányzenei hagyományt és annak hatását vizsgálja a 20. századi és a kortárs zenében. Szombaton a nyírmihálydi Amare Save és az erdélyi Szászcsávás zenekar ad ízelítőt az autentikus magyar cigányzenéből, vasárnap pedig Cigányok: Csárdás címmel a fehérgyarmati Pipás zenekar és a budapesti Sentimento Gipsy Paganini lép fel.
A hét kiemelkedő rendezvényének hétfőn a Bartók-est ígérkezik Párizs egyik leghíresebb koncerttermében, a Salle Pleyelben: a Milánói Scala Szimfonikus Zenekarát az egyik legnagyobb francia karmester, Pierre Boulez vezényli, akit a magyar zeneszerző műveinek egyik legjelentősebb értelmezőjeként tartanak számon a világban. A koncert első felében a Négy zenekari darab és a II. zongoraverseny csendül fel Maurizio Pollini közreműködésével, a második részben A csodálatos mandarint szólaltatja meg az olasz együttes.
A Délnémet Rádió (SWR) Szimfonikus Zenekara (Baden-Baden és Freiburg) Bartók és Kurtág György műveiből ad koncertet, a Párizsi Konzervatórium Zenekara pedig a népzenei hagyományokból táplálkozó Liszt (Hungária, I. Esz-dúr zongoraverseny), Kodály (Galátai táncok) és Bartók (Táncszvit) darabokat ad elő.
A Satie Quartet Bartók és Kodály mellett Kurtág György és Ligeti György vonós darabjaiból játszik, a párizsi Ensemble Inter Contemporain szólistái pedig olyan magyar zeneszerzőktől – Ligeti, Kurtág, Eötvös Péter és Illés Márton – tolmácsolnak műveket, akiknek a bartóki hagyományból táplálkozó munkássága hazájuktól távol, külföldön teljesedett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok