Növekvő termőterület. A repcét egyre inkább használják biodízel előállítására és az élelmiszeriparban is
Fotó: Pexels
Nagyobb termőterületen vetettek a gazdák ősszel, mint az azelőtti években, mert tartottak az aszálytól.
2026. április 07., 11:072026. április 07., 11:07
2026. április 07., 11:072026. április 07., 11:07
A gazdák mintegy 30%-kal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel korábban,
Az elmúlt években bekövetkezett aszályok miatt a gazdák előnyben részesítették az ősz vetést – derült ki az Economica.net gazdasági portál elemzéséből, amely a mezőgazdasági minisztérium adatain alapszik.
Ez egyetlen év alatt jelentős növekedés, ami valószínűleg átrendezi a kukoricával és napraforgóval bevetett területek nagyságát, ezekről azonban egyelőre nincsenek hivatalos adatok.
A legnagyobb mértékben a repce vetésterülete nőtt: 27%-kal, így eléri a 806 400 hektárt 2024-hez képest.
Elsősorban növényi olaj előállítására használják, margarinok alapanyaga is. Jelentős szerepe van az energiatermelésben is, mert olajából biodízelt készítenek, ami alternatív üzemanyag. Emellett a feldolgozás után visszamaradó repcedara értékes, fehérjében gazdag takarmány az állattenyésztésben. Szintén jelentős értékben nőtt az árpával és sörárpával bevetett területek aránya, a növekedés az árpa esetében 25%, a sörárpa esetében 17,7%. A minisztérium adatai szerint a gazdák 501 100 hektáron vetettek árpát és 73 000 hektáron sörárpát. Ezek iránt stabil a kereslet, gyorsabban betakaríthatók, és segítik a gazdákat abban, hogy a meleg évszak elején készpénzhez jussanak.
A durumbúza esetében még látványosabb a növekedés: 76%-kal nőtt a vetésterület.
Növekedett a rozs vetésterülete is, elérve a 10 800 hektárt, ami 4,8%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.
Tönkölybúzát és alakort vet a földjein, mert ezek a fajták ellenállóbbak a kártevőkkel és az időjárási viszontagságokkal szemben, ráadásul a gluténérzékenyek is fogyaszthatják az ebből készült termékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!