2009. november 17., 10:272009. november 17., 10:27
„Magyarország sajátossága, hogy a sorozatos elnyomások a történelemben a nemzeti hagyományhoz való ragaszkodást eredményezték, a hagyományos népzenének pedig sajátos színfoltja a manapság ellenérzésekkel kezelt és a többségi társadalom által nehezen elfogadott cigányzene” – olvasható a magyar zenei hetet szervező Cité de la Musique honlapján.
A rangos párizsi zenei intézmény a népzenében máig megőrzött cigányzenei hagyományt és annak hatását vizsgálja a 20. századi és a kortárs zenében. Szombaton a nyírmihálydi Amare Save és az erdélyi Szászcsávás zenekar ad ízelítőt az autentikus magyar cigányzenéből, vasárnap pedig Cigányok: Csárdás címmel a fehérgyarmati Pipás zenekar és a budapesti Sentimento Gipsy Paganini lép fel.
A hét kiemelkedő rendezvényének hétfőn a Bartók-est ígérkezik Párizs egyik leghíresebb koncerttermében, a Salle Pleyelben: a Milánói Scala Szimfonikus Zenekarát az egyik legnagyobb francia karmester, Pierre Boulez vezényli, akit a magyar zeneszerző műveinek egyik legjelentősebb értelmezőjeként tartanak számon a világban. A koncert első felében a Négy zenekari darab és a II. zongoraverseny csendül fel Maurizio Pollini közreműködésével, a második részben A csodálatos mandarint szólaltatja meg az olasz együttes.
A Délnémet Rádió (SWR) Szimfonikus Zenekara (Baden-Baden és Freiburg) Bartók és Kurtág György műveiből ad koncertet, a Párizsi Konzervatórium Zenekara pedig a népzenei hagyományokból táplálkozó Liszt (Hungária, I. Esz-dúr zongoraverseny), Kodály (Galátai táncok) és Bartók (Táncszvit) darabokat ad elő.
A Satie Quartet Bartók és Kodály mellett Kurtág György és Ligeti György vonós darabjaiból játszik, a párizsi Ensemble Inter Contemporain szólistái pedig olyan magyar zeneszerzőktől – Ligeti, Kurtág, Eötvös Péter és Illés Márton – tolmácsolnak műveket, akiknek a bartóki hagyományból táplálkozó munkássága hazájuktól távol, külföldön teljesedett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok