2009. november 17., 10:272009. november 17., 10:27
„Magyarország sajátossága, hogy a sorozatos elnyomások a történelemben a nemzeti hagyományhoz való ragaszkodást eredményezték, a hagyományos népzenének pedig sajátos színfoltja a manapság ellenérzésekkel kezelt és a többségi társadalom által nehezen elfogadott cigányzene” – olvasható a magyar zenei hetet szervező Cité de la Musique honlapján.
A rangos párizsi zenei intézmény a népzenében máig megőrzött cigányzenei hagyományt és annak hatását vizsgálja a 20. századi és a kortárs zenében. Szombaton a nyírmihálydi Amare Save és az erdélyi Szászcsávás zenekar ad ízelítőt az autentikus magyar cigányzenéből, vasárnap pedig Cigányok: Csárdás címmel a fehérgyarmati Pipás zenekar és a budapesti Sentimento Gipsy Paganini lép fel.
A hét kiemelkedő rendezvényének hétfőn a Bartók-est ígérkezik Párizs egyik leghíresebb koncerttermében, a Salle Pleyelben: a Milánói Scala Szimfonikus Zenekarát az egyik legnagyobb francia karmester, Pierre Boulez vezényli, akit a magyar zeneszerző műveinek egyik legjelentősebb értelmezőjeként tartanak számon a világban. A koncert első felében a Négy zenekari darab és a II. zongoraverseny csendül fel Maurizio Pollini közreműködésével, a második részben A csodálatos mandarint szólaltatja meg az olasz együttes.
A Délnémet Rádió (SWR) Szimfonikus Zenekara (Baden-Baden és Freiburg) Bartók és Kurtág György műveiből ad koncertet, a Párizsi Konzervatórium Zenekara pedig a népzenei hagyományokból táplálkozó Liszt (Hungária, I. Esz-dúr zongoraverseny), Kodály (Galátai táncok) és Bartók (Táncszvit) darabokat ad elő.
A Satie Quartet Bartók és Kodály mellett Kurtág György és Ligeti György vonós darabjaiból játszik, a párizsi Ensemble Inter Contemporain szólistái pedig olyan magyar zeneszerzőktől – Ligeti, Kurtág, Eötvös Péter és Illés Márton – tolmácsolnak műveket, akiknek a bartóki hagyományból táplálkozó munkássága hazájuktól távol, külföldön teljesedett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok