A nagyváradi színházban a magyar–román együttélés visszatérő helyzeteit, félreértéseit és abszurditásait mutatják be groteszk módon
Fotó: Alexandru Nițescu
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják – közölte szerkesztőségünkkel szerdán a Szigligeti Színház.
2026. szeptember 09., 21:502026. szeptember 09., 21:50
A Szigligeti Színház és a Regina Maria-színház közös produkcióját Bobi Pricop rendező, a Iosif Vulcan Társulat művészeti vezetője állítja színpadra. Az előadás próbái szeptember eleje óta zajlanak. A Marosvásárhelyen élő drámaíró MaRó című kétnyelvű szatírája groteszk jeleneteken keresztül mutatja meg a magyar–román együttélés visszatérő helyzeteit, félreértéseit és abszurditásait.
Mint írták, a cím a magyar és a román megnevezés első szótagjából született, és a magyar „maró” szó jelentésére is utal. Találóan jelöli azt a közeget, amelyben a közös múlt, a történelmi sérelmek, a mindennapi együttélés és a humor elválaszthatatlanul összefonódnak.
A darab első változatát 2015-ben mutatták be a marosvásárhelyi Yorick Stúdióban. A készülő nagyváradi előadás tizenhárom jelenetből épül fel.
A rendező az élő film eszközeit is beemeli a színházi térbe: a színpadon látható kamerák és a valós időben készülő vetítések új nézőpontokból mutatják meg a szereplőket és a közöttük kialakuló helyzeteket.
A koprodukció a nagyváradi magyar és román színházi társulat színészeit, alkotóit is közös munkafolyamatra sarkallta, a két színház közönségét is találkozásra hívja. „A MaRó humorral és öniróniával közelít közös valóságunk érzékeny kérdéseihez, lehetőséget teremtve arra, hogy felismerjük saját beidegződéseinket, és együtt nevessünk rajtuk” – írták az előadás készítői.
A darabban Richard Balint, Balogh Attila, Giorgiana Coman, Fodor Réka, Ioana Dragos Gajdo, Hunyadi István, Máthé Barbara, Eugen Neag, Răzvan Vicoveanu, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi és Tőtős Ádám színművészek láthatók. Az előadás rendezője Bobi Pricop, díszlettervezője Raul Cioaba, jelmeztervezője Cristina Breteanu. A zene- és videódesign az iRonic Distors (Alin Sterian), a fényterv Nichita Teodorescu munkája.
A kétnyelvű előadás bemutatóját október 17-én tartja a Szigligeti Társulat, 18-án a Iosif Vulcan Társulat a közösen használt színházépület nagytermében. Az előadás 14 éven aluli nézők számára nem ajánlott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!