
A 2009-es népszavazás legfeljebb 300 fős, egykamarás parlament létrehozásáról szólt. A jelenlegi ciklusban 465 képviselő és szenátor ül a törvényhozásban
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni. Az egykamarás, legfeljebb 300 tagú parlament alakításáról szóló törvénytervezet alapja egy 2009-es népszavazás.
2026. szeptember 09., 22:542026. szeptember 09., 22:54
A pártok parlamenti létszámarányuknak megfelelően delegálhatnak tagokat a munkacsoportba, jelöltjeiket pedig a jövő hétig kell megnevezniük. A névsorról ezt követően szavazni fog a házbizottság – írta az Agerpres hírügynökség.
Ennek előzménye, hogy a képviselőház kedden az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kezdeményezésére jóváhagyta két törvénytervezet szakbizottsági vitára bocsátását. Az egyik jogszabályjavaslatot az AUR, a másikat Cristina Prună USR-s képviselő terjesztette elő,
Ezt követően a jogi bizottság szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy kezdeményezi a házbizottságnál a tervezetekkel foglalkozó munkacsoport létrehozását. A testület egyebek mellett azzal érvelt, hogy a parlamenti mandátumok számának csökkentése nem pusztán számszerű kérdés, ugyanis az alkotmány a képviselők és szenátorok számát az ország lakosságához köti. Ezért szerintük meg kell vizsgálni, hogy a különböző mandátumelosztási lehetőségek miként érintenék az egyes választókerületeket.

Újabb konfliktus feszíti a bukaresti kormánykoalíciót: a parlament létszámának 300 főre csökkentése, amely miatt egyes értesülések szerint az RMDSZ a kormányból való kilépéssel fenyeget – legalábbis ezt állítja a Digi 24 hírcsatorna.
A parlamenti helyek számának csökkentése emellett módosítaná a képviseleti arányokat és a mandátumok választókerületek közötti elosztását, ugyanakkor meg kell vizsgálni a kezdeményezésnek a kisebb lélekszámú megyék,
A bizottság emlékeztetett arra, hogy a 2009-es népszavazáson a választók legfeljebb 300 tagú egykamarás parlament mellett foglaltak állást. Megjegyezték, hogy ezt az eredményt a jelenlegi kétkamarás parlament keretei között kell értelmezni, ezért a létszámkorlát alkalmazása megfelelő alkotmányjogi és választójogi megalapozást igényel.

Hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot májusban terjesztette be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), és vitát váltott ki a koalíciós pártok között.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!