2009. március 06., 09:532009. március 06., 09:53
Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok. Mindennapi helyzetekben látjuk hétköznapi szereplőit, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Fossét a becketti és a bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon. Alvás című drámáját 2005-ben mutatták be az oslói Nemzeti Színházban.
A metaforikus, víziószerű darabban, egy fiatal pár lakást keres. Találnak is egyet, tetszik nekik, és így végre elköltözhetnek a szüleiktől. Egyszer egy másik fiatal pár is belép a házba. Kevésbé lelkesek, de ők is beköltöznek. A két pár egymás mellett él, de úgy tűnik, nem veszik észre egymást. Közben egy középkorú férfi lép be a lakásba, úgy tűnik, hogy ott lakik. Nagyjából ez a kerettörténet.
| Sorin Militaru a bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán végzett 2001-ben. Egy évvel később A 6-os számú kórterem című Csehov-adaptációját a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb fiatal rendező díjára jelölték. Még ebben az évben Werner Schwab Genocídium, avagy a májamnak nincs semmi értelme (Odeon Színház, Bukarest) megrendezéséért a legjobb rendező díját kapta a brassói Kortárs Színházfesztiválon. Az angliai Play Shakespeare Fesztivál keretén belül a Szentivánéji álom című művet vitte színre, amivel elnyerte a legjobb előadás díját. Székelyudvarhelyen megrendezte Csehov Sirályát, amellyel számos fesztiválon sikerrel szerepelt a Tomcsa Sándor Színház társulata. Szolnokon és Kecskeméten is rendezett. |
Az idősíkok alig észrevehetően váltakoznak, és ugyanígy cserélődnek a lakásban élő generációk, a fiatalság emlékezete, a felnőttkori tapasztalatok és az öregkori vajúdások folyamatosan egymásra vetülnek. Sorin Militaru immár harmadszor rendez Marosvásárhelyen. „A véletlen műve, hogy korábban Ibsen Nóráját állítottuk színpadra a román társulattal, tehát szintén norvég drámát. Az Alvás igen különös darab, Romániában még nem adták elő” – nyilatkozta lapunknak Militaru. Megítélése szerint a stúdiódarab az idősíkok, az álom és a valóság különleges szövevényét hordozza.
Györffy András színművész lapunknak úgy nyilatkozott: számára az előadás utolsó négy perce a legnehezebb feladat, amikor pillanatok alatt sokat kell öregednie, miközben pereg a virtuális idő. „Érdekes volt a fiatal román rendezővel dolgozni, hiszen teljesen más kultúrkörből érkezett hozzánk” – állította a színművész. Farkas Ibolya arról számolt be lapunknak, hogy amint elolvasta a darabot, rögtön igent mondott a felkérésre. Mint mondta, „ez a darab, nem Norvégiáról szól. Történhetne bárhol”. Fülöp Erzsébet a munkafolyamatba avatott be: elmondta, az előadás sok improvizációs jelenetből alakult egységes egésszé.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.