
A magyar szentekről és boldogokról szóló tematikus lapszámot jelentetett meg augusztusban a kolozsvári Korunk folyóirat.
2016. szeptember 09., 16:382016. szeptember 09., 16:38
Kovács Sándor római katolikus főesperes az augusztusi lapszám szerda esti bemutatóján, a római katolikus nőszövetség kolozsvári dísztermében kifejtette: a szentek tisztelete a kereszténység legfontosabb kultusza, a Korunk szerzői pedig alaposan körüljárták a magyar szentek életét, minőségi munkát végeztek.
Az egyházi elöljáró kifejtette: az emberek többsége többnyire erkölcsi példaképként tekint a szentekre, a szent fogalma ugyanakkor ennél többet jelent: egyrészt a tökéletességre törekvés eszményét, másrészt az önfegyelmet, valamint a másik ember szolgálatát. Szemléltetésként hozzáfűzte, a szentek életének kutatása azért is fontos, mert például a mai Írország elképzelhetetlen lenne Szent Patrik nélkül. „A szentekről beszélni igenis aktuális dolog” – szögezte le Kovács Sándor. A főesperes a lapszámban megjelent számos tanulmányból idézett. A legújabb Korunkban a magyar szentek életét, legendáit feltáró legfrissebb kutatások eredményeit is közlik, az olvasó azt is megtudhatja, hogy a középkorhoz képest napjainkban már egész másként közelítik meg elméleti szempontból a szenteket.
Míg a középkorban elsősorban a szentek égi közbenjárása volt meghatározó, addig ma az erényeikre, példamutatásukra helyeznek nagyobb hangsúlyt. Kovács Kiss Gyöngy, a folyóirat főszerkesztője ugyanakkor elmondta: az idén 90 éves Korunk folytatja ünnepi rendezvényeinek sorozatát: az ősz folyamán Kántor Lajos új könyvét mutatják majd be.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!