
Teltházas közönség előtt léptek színpadra az előadóművészek
Fotó: Oláh-Badi Levente
A legismertebb operett és musical betétdalok csendültek fel vasárnap este a kincses városban az Operettissimo együttes és díszmeghívottjai előadásában. A Szent Mihály Római Katolikus Plébánia meghitt hangulatú udvarán rendezett műsort megelőzően megkérdeztük a szép számmal gyülekező közönséget, hogy miért szereti ezt a hungarikumnak minősített műfajt, van-e kedvenc operett-melódiája, illetve ha igen, milyen emlékek fűzik hozzá.
2024. szeptember 17., 14:002024. szeptember 17., 14:00
Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral, amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem – olvasható a 2013-ban hungarikumnak minősített magyar operett leírásában. A bemutatás szerint Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el.
és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált” – részletezik a hungarikum.hu oldalon.
Az Operettissimo együttes és díszmeghívottjai vidám és komorabb hangulatú operetteket is énekeltek
Fotó: Oláh-Badi Levente
Kolozsváron már tíz éve örvendezteti az operettkedvelő közönséget az Operettissimo együttes, amelynek tagjai – a Kolozsvári Magyar Opera négy énekművésze két hegedűművésze és egy zongoraművésze – nóta, operett, revü és musical műfajból összeállított műsorokat adnak elő. Plesa Róbert, a formáció alapítója és vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, már
„Nagy megtiszteltetés, hogy az egyik állomás a Szent Mihály Plébánia udvara lehet, hiszen ez egy csodálatos kisugárzású hely, ezért is választottuk már második alkalommal a rendezvény színhelyéül ezt a gyönyörű szép udvart” – magyarázta a kincses városi magyar opera énekese.
Azt is kiemelte, hogy az operett talán az egyedüli olyan színpadi műfaj, mely magyarnak mondható, ezért úgy érezik, hogy szükség van arra, hogy ápolják, tovább adják. „Kolozsváron nagy szerencsénk van, mivel a közönségnek a kőszínházban is alkalma nyílik operettet hallani, számunkra pedig öröm, hogy lehetőségünk van szabadtérre is kihozni ezt a műfajt, hiszen nagyon jól megél ebben a környezetben is” – mutatott rá Plesa Róbert.
A közönségkedvenc duettekből sem volt hiány
Fotó: Oláh-Badi Levente
A plébánia meghitt hangulatú udvara valóban jó választásnak bizonyult, a közönség pedig a szemerkélő eső ellenére is élvezettel követte figyelemmel a 14 szerző felcsendülő művét, majd hosszú tapssal fejezte ki tetszését az Operettissimo és díszmeghívottjai – Modra Noémi, Balla Sándor és Rétyi Zsombor énekművészek – felé. Plesa Róbert „szabályai” pedig csak fokozták a hangulatot,
A családos nap keretében szervezett eseményre főként idősek látogattak ki, de fiatalok, gyerekek is felbukkantak a közönség soraiban. Az Oláh-Badi Levente által készített videós összeállításunkból ugyanis kiderül, hogy az operett korosztálytól függetlenül megszólítja a műfaj kedvelőit, a román ajkú résztvevők pedig azt is bebizonyították, hogy a zenében nyelvi korlátok sincsenek.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
szóljon hozzá!