A Magasságok és mélységek című, Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről készült játékfilmet is vetítik a Cenk alatti városban
Fotó: Magasságok és mélységek
Friss magyar filmeket tekinthet meg a brassói közönség március 24. és 26. között – közölte a szervező Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest.
2023. március 16., 13:312023. március 16., 13:31
2023. március 16., 13:552023. március 16., 13:55
A Cenk alatti város magyar filmnapjait az Astra moziban tartják, mind a három napon 19 órától.
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen immár második alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat. A Brassói Magyar Filmnapok programjában szerepel az Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről szóló játékfilm, egy 70 éve letűnt téli olimpiai álom nyomában járó dokumentumfilm, egy életrajzi film a Brassóban született és világhírű fotográfusról, egy történelmi kémdráma és persze a kicsiknek is ajánlanak filmes élményt.
Szerepel a programban a Magasságok és mélységek című, Csoma Sándor rendezte játékfilm, amely Erőss Zsoltnak állít emléket. 2013 májusának végén egy ország figyeli aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt (Trill Zsolt) a társával együtt eltűnik a Himalájában. Bár mindenki más még reménykedik, felesége, Sterczer Hilda (az erdélyi Pál Emőke) élő adásában jelenti be, hogy felesleges az újabb mentőexpedíciók szervezése. A következő hetekben a média szisztematikusan próbálja megtörni a nő keménységét. Első egész estés filmjében Csoma Sándor, számos nemzetközi hírű kisfilm rendezője, a megtörtént eseményeket Erőss Zsolt felesége szemszögéből ábrázolja. A gyerekek A kuflik és az Akármi című rajzfilmet tekinthetik meg. Az alkotás Dániel András népszerű gyerekkönyv-sorozata alapján készült. A Párizs szeme - Brassaï című 2022-es dokumentumfilmet is láthatják a nézők.
Brassaï, akkor még Halász Gyula már gyerekként érdeklődött a művészetek iránt. Nyughatatlan ember volt, akit később részben éppen izgágasága vitt a huszadik század eleji művészvilág központjába, Párizsba, ahol le is telepedett. A filmben az eseményeket a rendező által elmondott narrációból ismerjük meg, közben pedig végig a Brassaïról készült portréfotókat és Brassaï életének a színtereit láthatja a közönség. Vetítik A játszma című, 2022-es thrillert is Fazakas Péter rendezésében. A tíz évvel ezelőtt, a 6. Bukaresti Magyar Filmhéten bemutatott A vizsga főszereplői visszatérnek: hiába telt el annyi idő, ők továbbra is veszélyes és ravasz emberek maradtak.
Kulka János az egyik főszereplője A játszma című, 2022-es trhrillernek
Fotó: A játszma/ Facebook
„1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje élete tökéletes: boldogan él feleségével amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém. Fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus emberéletbe kerülhet” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
A Radnai-havasokban fekvő Borsafüred az 1940-es második bécsi döntés következtében Magyarországhoz került.
Az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm is szerepel a Brassói Magyar Filmnapok kínálatában
Fotó: RMDSZ Nagybánya/ Facebook
Ekkor fogant meg a téli olimpia rendezésének gondolata, ám az 1947-es párizsi béke véget vetett a Magyar ötkarikás álmoknak. Killyéni András Olimpiai álom a Radnai-havasokban című, 2015-ben kiadott könyvében feldolgozta a történetet, amely aztán Szarka Nóra rendezésében az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm alapjául szolgált.
Magyarul kíván kellemes március 15-ét a magyar nemzeti ünnep alkalmából írt, amúgy román nyelvű üzenetében Allen Coliban, Brassó polgármestere.
Érkeznek az első információk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér induló járatairól: a légi közlekedésre fókuszáló Boardingpass.ro portál exkluzív értesülései szerint már idén júniustól hat országba indít járatokat a légikikötőből Dan Air társaság,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!