Grigore Leșe az álhazafiságot is ostorozta a tévéműsorban
Fotó: Grigore Leșe/Facebook
Meglepő megállapításokat tett egy tévéműsorban Grigore Leșe, az egyik legnevesebb román népzenész, folklorista, aki azt állítja, hogy az egyik legismertebb román hazafias népdal magyar eredetű.
2023. december 02., 14:092023. december 02., 14:09
2023. december 02., 14:222023. december 02., 14:22
A 69 éves, a Máramaros megyei Sztojkafalván született művészt a Prima TV stúdiójában faggatták népzenéről, folklórról a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján. Az Insider politic (Politikai bennfentes) című, szombaton sugárzott műsorban a műsorvezető kérdésére Grigore Leșe kijelentette, hogy a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dal nem reprezentatív a román zene számára. „Ez egy induló. Olyan, mintha a bolgárok azt mondanák, »bolgárok vagyunk», a magyarok meg hogy »mi magyarok vagyunk»” – fejtette ki a népzenész a Prima TV-ben.
Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről azt állítja, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. „Én végeredményben zenész vagyok, iskolában is, akadémián is tanultam. Ha egy dallam felugrik a kvintre, akkor az magyar folklór. De ők (a román előadók – szerk. megj.) úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, mintha román melódia lenne, holott magyar. Ők nem tudják, mert nincs tudásuk, ők opportunisták” – idézte a neves előadóművésznek a műsorban elhangzott megállapításait a News.ro portál.
Grigore Leşe ugyanott bírálta a – főleg a román nemzeti ünnepen megnyilvánuló – álhazafiságot. „Jön december elsején, és paraszti ruhába öltözik. Jó, felöltöztél. Amikor megkérdezem, kié az öltözet, a válasz a következő: »kölcsön kértem december elseje alkalmából, mert így mondták a polgármesteri hivatalban” – méltatlankodott a művész a Prima TV-ben.
Grigore Leșe a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Előadó-művészeti Karán (fagott) végezte tanulmányait, a zenetudományok doktora, többek között a bukaresti Zeneművészeti Egyetemen, valamint a Bukaresti Egyetem Filológia Karán oktatott. Számos hangszeren játszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás