Hirdetés

Az emberi jellem sosem változik: Nagyváradon mutatta be Bornemisza Péter Magyar Elektráját a debreceni Csokonai színház

Bűnök, bűnhődések. Klütemnésztra szerepében Ráckevei Anna Jászai-díjas, Kiváló Művészt láthatta a váradi közönség •  Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház

Bűnök, bűnhődések. Klütemnésztra szerepében Ráckevei Anna Jászai-díjas, Kiváló Művészt láthatta a váradi közönség

Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház

A Magyar Elektra című, közel fél évezredes szövegen alapuló előadást mutatta be Nagyváradon a debreceni Csokonai Színház vasárnap este. A Szabó K. István rendezte előadás arra a vezérgondolatra épült, hogy az emberi jellemek semmit nem változnak az idők során.

Molnár Judit

2021. május 24., 20:422021. május 24., 20:42

A Varadinum rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a vasárnap esti színházi előadás: a debreceni Csokonai Színház közel fél évezredes szöveggel, Bornemisza Péter 1558-ban magyarított ókori Szophoklész-darabjával, az Elektrával lepte meg a nagyváradi közönséget. A két város nagy múltú kulturális kapcsolatát az előadás előtti beszélgetésen idézte fel Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője, a társulattal együtt érkezett Puskás István debreceni alpolgármester és az online bejelentkező Szirák Péter, a debreceni Alföld folyóirat főszerkesztője.

Szó esett a közös kulturális hagyományokról, illetve a jövőben a két folyóirat égisze alatt tovább mélyítendő kapcsolatokról, amit a beszélgetés végén szerződésbe foglalva pecsételtek meg.

Hirdetés

A beszélgetés után kezdődött előbb a Festum Varadinum szokásos évi díjkiosztója, majd pedig a vendégjáték, ami – Czvikker Katalin főigazgató bejelentése szerint – a debreceni társulat számára is ünnepi esemény, mivel a járványhelyzet miatt el kellett halasztani a premiert, és így a váradi ven­dégjáték lett a hivatalos bemutató.

Minden tett alapja a hübrisz

A Szabó K. István rendezte előadás arra a vezérgondolatra épült, miszerint csupán az idő telik kegyetlenül, az emberi jellemek semmit nem változnak az idők során. Elektra családjának története az ókori görög mitológia egyik legismertebb epizódja: Agamemnon, Mükéne királya tíz éven át részt vesz Trója ostromában, közben otthon felesége, Clytemnestra összejön Aegistusszal, s amikor a férj hazatér, megölik. Lánya, Elektra, nem tudja megbocsátani apja halálát és évek múlva, miközben felnő öccse, Orestes, ráveszi, ölje meg anyjukat és szeretőjét, mintegy megtorolva az apjuk halálát.

Hatalmas szenvedélyek mozgatják az eseménysort, minden tettük alapja lévén a hübrisz, az a sokrétű, minden emberi gyarlóságot magában foglaló tulajdonság, amit a görögök szerint kegyetlenül megbüntetnek az istenek, a mi szóhasználatunk szerint pedig a tíz főbűnt jelenti.

Bornemisza Péter, aki az épp elterjedőben lévő reformáció híve, maga is prédikátor, a Szophoklész-darab fordítása utáni magyarázatában többek közt az alábbiakat mondja a szűnni nem akaró bűnökkel és bűnhődésükkel kapcsolatban: „mikor azért az pogány bölcsek látnák embereknek jóra való tunya voltukat és szófogadatlanságukat, ez játékszín alatt őket oktaták, és Istennek haragjából kivonták. Azért most is az keresztények is jó okkal megtartják, mert az mostani keresztények, nemkülönben az pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek. Senkivel semmit nem gondolnak, prédikáción szunnyadnak, az olvasáson eltunyulnak. Hogy azért jóra gerjesszék, és Istennek rettenetes ostorát a bűn ellen megesmerjék, nemcsak szóval, de ugyan szemlátással vonsszák. Mert mikor az ember az ily játékot nézi, szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten.”

Az egyensúlyteremtő kórus

Bornemisza 16. századi szövegét Németh Ákos alkalmazta mai színpadra, úgyhogy az archaizmusokkal sem a színészeknek nem kellett megküzdeniük, sem a közönségnek a megértéssel.

Az előadás mindvégig dinamikus volt, a színészek játéka pedig – az időnként egy-egy túljátszott hangoskodás és túlmozgás kivételével – kizárta a mostanában sajnos sokszor látható időhúzó üresjáratokat.

A szereposztás egyébként önmagáért beszél: Klütemnésztrát Ráckevei Anna Jászai-díjas kiváló művész, Aegistust a nagyváradi vendégművész, a Jászai-díjas Kardos M. Róbert alakította, a Mester Csíkos Sándor Jászai-díjas kiváló művész, Elektra Tolnai Hella, Chrysothemis Lehőcz Zsuzsa, Parasitus pedig Takács Dániel volt.

Külön említeném Chorust, akit „a játékba szóló személyek” közt Bornemisza úgy említ mint vénasszony, ami a korára jellemző bölcsességet jelzi, ugyanis az antik darabok elengedhetetlen szereplője volt a sokszemélyes kórus. Feladatuk az egyensúlyteremtés, az erkölcsi ítéletek kimondása-levonása, vagyis a rezonőr szerepe volt, a népes kórusnak viszont a későbbi idők kisebb tereiben már nem lehetett helye.

Bornemisza találékonyságát bizonyítja, hogy egyetlen öregasszonyra redukálja a kórust, de minden félreértés elkerülése végett Chorusnak nevezi.

És a szintén Jászai-díjas Újhelyi Kinga kevés szövege ellenére az állandó „festői” jelenlétével bármelyik antik kórussal felér.

A debreceniek vendégjátékának egyetlen kívánnivalója volt a műsorfüzet, amiről vagy elfeledkeztek elhozni, vagy esetleg – szintén új keletű szokásként – el sem készült. Pedig a műsorfüzet az az udvarias gesztus, amit a színház nyújt saját művészei és a mindenkori, mindenholi közönség felé.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés