
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.
2019. augusztus 19., 16:282019. augusztus 19., 16:28
2019. augusztus 19., 16:332019. augusztus 19., 16:33
Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a magyar gróf, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében – hangzott el a mű román fordításának a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vasárnap este tartott bemutatóján. A Román Kulturális Intézet által kiadott mű a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. A szimbolikus helyen – az író egykori otthonában – a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutatón népes közönség volt kíváncsi rá, és a hol magyarul, hol románul elhangzó méltatásokra.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer.
Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elemet is felfedezni benne. Főhősnőjének, Adrienne-nek – mint mitológiai mintájának, Diána istennőnek – túlzott kötelességtudata miatt nem teljesülhet be a Bánffy alteregójával, Abédy Bálinttal való szerelme.
Ő egyébként az egyetlen pozitív szereplő a regényben, hisz míg kedvesét isteníti, kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számon tartott író, sőt vádolja a nemességet a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek is vannak, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marta Petreu rámutatott,
Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem, mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Kifejtette, ezért is furcsa, hogy az Erdély-trilógia román fordítása terveikkel ellentétben nem jelenhetett meg a centenárium évében.
Lucian Năstasă-Kovács, a házigazda kincses városbeli Szépművészeti Múzeum igazgatója, a könyv bevezető tanulmányának szerzője és a jegyzetek összeállítója szerint ezt néha maga a kiadó és a szerkesztő is akadályozta.
S mikor rájött, hogy a kortárs erdélyi magyar írók szintén nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, kötelességének érezte, hogy maga írjon róla. „Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója” – jelentette ki Năstasă-Kovács, aki szerint a grófot az ember érdekelte, így valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.
Hangsúlyozta, a mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van, hiszen olyan könyv, mely jelentősen hozzájárul majd a különböző erdélyi nemzetiségek, vallási felekezetek megismeréséhez.
A jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, a távollévő Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marius Tabacu az MTI-nek korábban maga is elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven megjelent. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet.
– mondta Marius Tabacu, aki szerint Bánffy regényében nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk.

Román nyelvre fordítják Bánffy Miklós néhány novelláját a Transylvania Trust Alapítvány által szervezendő fordítóműhely keretében, amelyen egyetemi hallgatók vesznek részt szeptember 11–16. között a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!