
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.
2019. augusztus 19., 16:282019. augusztus 19., 16:28
2019. augusztus 19., 16:332019. augusztus 19., 16:33
Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a magyar gróf, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében – hangzott el a mű román fordításának a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vasárnap este tartott bemutatóján. A Román Kulturális Intézet által kiadott mű a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. A szimbolikus helyen – az író egykori otthonában – a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutatón népes közönség volt kíváncsi rá, és a hol magyarul, hol románul elhangzó méltatásokra.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer.
Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elemet is felfedezni benne. Főhősnőjének, Adrienne-nek – mint mitológiai mintájának, Diána istennőnek – túlzott kötelességtudata miatt nem teljesülhet be a Bánffy alteregójával, Abédy Bálinttal való szerelme.
Ő egyébként az egyetlen pozitív szereplő a regényben, hisz míg kedvesét isteníti, kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számon tartott író, sőt vádolja a nemességet a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek is vannak, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marta Petreu rámutatott,
Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem, mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Kifejtette, ezért is furcsa, hogy az Erdély-trilógia román fordítása terveikkel ellentétben nem jelenhetett meg a centenárium évében.
Lucian Năstasă-Kovács, a házigazda kincses városbeli Szépművészeti Múzeum igazgatója, a könyv bevezető tanulmányának szerzője és a jegyzetek összeállítója szerint ezt néha maga a kiadó és a szerkesztő is akadályozta.
S mikor rájött, hogy a kortárs erdélyi magyar írók szintén nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, kötelességének érezte, hogy maga írjon róla. „Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója” – jelentette ki Năstasă-Kovács, aki szerint a grófot az ember érdekelte, így valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.
Hangsúlyozta, a mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van, hiszen olyan könyv, mely jelentősen hozzájárul majd a különböző erdélyi nemzetiségek, vallási felekezetek megismeréséhez.
A jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, a távollévő Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marius Tabacu az MTI-nek korábban maga is elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven megjelent. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet.
– mondta Marius Tabacu, aki szerint Bánffy regényében nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk.

Román nyelvre fordítják Bánffy Miklós néhány novelláját a Transylvania Trust Alapítvány által szervezendő fordítóműhely keretében, amelyen egyetemi hallgatók vesznek részt szeptember 11–16. között a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
szóljon hozzá!