Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.
2019. augusztus 19., 16:282019. augusztus 19., 16:28
2019. augusztus 19., 16:332019. augusztus 19., 16:33
Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a magyar gróf, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében – hangzott el a mű román fordításának a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vasárnap este tartott bemutatóján. A Román Kulturális Intézet által kiadott mű a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. A szimbolikus helyen – az író egykori otthonában – a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutatón népes közönség volt kíváncsi rá, és a hol magyarul, hol románul elhangzó méltatásokra.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer.
Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elemet is felfedezni benne. Főhősnőjének, Adrienne-nek – mint mitológiai mintájának, Diána istennőnek – túlzott kötelességtudata miatt nem teljesülhet be a Bánffy alteregójával, Abédy Bálinttal való szerelme.
Ő egyébként az egyetlen pozitív szereplő a regényben, hisz míg kedvesét isteníti, kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számon tartott író, sőt vádolja a nemességet a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek is vannak, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marta Petreu rámutatott,
Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem, mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Kifejtette, ezért is furcsa, hogy az Erdély-trilógia román fordítása terveikkel ellentétben nem jelenhetett meg a centenárium évében.
Lucian Năstasă-Kovács, a házigazda kincses városbeli Szépművészeti Múzeum igazgatója, a könyv bevezető tanulmányának szerzője és a jegyzetek összeállítója szerint ezt néha maga a kiadó és a szerkesztő is akadályozta.
S mikor rájött, hogy a kortárs erdélyi magyar írók szintén nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, kötelességének érezte, hogy maga írjon róla. „Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója” – jelentette ki Năstasă-Kovács, aki szerint a grófot az ember érdekelte, így valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.
Hangsúlyozta, a mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van, hiszen olyan könyv, mely jelentősen hozzájárul majd a különböző erdélyi nemzetiségek, vallási felekezetek megismeréséhez.
A jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, a távollévő Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.
Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok
Marius Tabacu az MTI-nek korábban maga is elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven megjelent. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet.
– mondta Marius Tabacu, aki szerint Bánffy regényében nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk.
Román nyelvre fordítják Bánffy Miklós néhány novelláját a Transylvania Trust Alapítvány által szervezendő fordítóműhely keretében, amelyen egyetemi hallgatók vesznek részt szeptember 11–16. között a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!