2010. március 15., 08:442010. március 15., 08:44
„Amikor sok évvel ezelőtt először álltunk ebben a teremben, még teljesen üresen álltak a falak, bútor sem volt az épületben. Terveztünk. Elképzeltük, hogy egykor ezek a termek polcokkal lesznek telezsúfolva, amelyek tömve lesznek szakirodalommal, és ami a legfontosabb, nemcsak külföldi, hanem itthoni kutatók műveivel is.
Úgy gondolom, az elismerés ezért elsősorban a Kriza János Néprajzi Társaság alapítóinak jár, akik mindvégig kitartottak az elképzelés mellett, és most tényleg külföldi és hazai szakirodalommal telezsúfolt polcok között ünnepelhetjük a 20. évfordulót” – fogalmazott Kötő József parlamenti képviselő köszöntőjében, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletére szervezett rendezvényen pénteken, Kolozsváron.
A társaságot 1990. március 18-án alapították erdélyi értelmiségiek, tanárok és muzeológusok, akik hivatásuknak tekintették a hazai népi kultúra kutatását. A kezdeményezők Gazda Klára, Könczei Csilla, Zakariás Erzsébet és Pozsony Ferenc, a társaság jelenlegi elnöke. 1994-ig a társaság székhelye Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt, majd az Illyés Közalapítvány támogatásával költözhettek a jelenlegi ingatlanba.
Az új székházban jelentős szakmai könyvtárat, archívumot hoztak létre, Péntek János egyetemi professzor már a társaság megalakulásának évében, ’90-ben elindította a néprajzi képzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1995 óta pedig minden évben konferenciákat szerveznek a társaság dokumentációs és oktatási központjában, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket ismertetik Erdély különböző városaiban.
A társaság adattárának értékes részét képezi a Vámszer Géza, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Faragó József hagyatékából származó kéziratanyag. A könyvtár folyamatosan bővül a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke által kezdeményezett kutatások eredményeivel. A társaság kezdeményezésére 2003-ban felavatták a Csángó Néprajzi Múzeumot a háromszéki Zabola településen. A székhely 2004-es felújítása óta előadásokat és kiállításokat szerveznek itt, emellett információs központ is működik.
A 20 éves intézmény ünnepi programját Ádám Gyula Csíkszeredai fotóművész Ezer Székely Leány Napja képekben című vándorkiállításának kolozsvári megnyitójával kezdődött. A kiállítás első helyszíne Csíkszentkirály volt, ahol február 13-án nyílt meg a tárlat, a szervezők ezzel a tárlattal szerették volna felhívni a figyelmet a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének legismertebb ünnepére, az Ezer Székely Leány Napjára.
A Kriza János Társaság székházában Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere és Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg a tárlatot. A megnyitóbeszédeket követően a kolozsvári Tarisznyás együttes előadását élvezhették az egybegyűltek.
Pozsony Ferenc, a Kriza-társaság elnöke Húsz esztendő a romániai népi kultúra kutatásában című előadásában foglalta össze a társaság történetét, majd Kotics József magyarországi egyetemi tanár, kutató Büntetőszokások a paraszti társadalomban című előadását hallgathatták meg a jelenlévők.
Végül Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár Az imitátio Christi két médiuma: a népi imádságszövegek és az egyházművészet viszonya című előadásában a korai, 15–16. századi egyházi ábrázolások és az úgynevezett archaikus apokrif népi imádságok kölcsönhatását és párhuzamait ismertette a hallgatósággal.
Az ünnepi rendezvény végén, Péntek János egyetemi professzor és Kötő József színháztörténész köszöntői után a szervezők állófogadásra invitálták a közönséget az intézmény könyvtárába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok