2010. március 15., 08:442010. március 15., 08:44
„Amikor sok évvel ezelőtt először álltunk ebben a teremben, még teljesen üresen álltak a falak, bútor sem volt az épületben. Terveztünk. Elképzeltük, hogy egykor ezek a termek polcokkal lesznek telezsúfolva, amelyek tömve lesznek szakirodalommal, és ami a legfontosabb, nemcsak külföldi, hanem itthoni kutatók műveivel is.
Úgy gondolom, az elismerés ezért elsősorban a Kriza János Néprajzi Társaság alapítóinak jár, akik mindvégig kitartottak az elképzelés mellett, és most tényleg külföldi és hazai szakirodalommal telezsúfolt polcok között ünnepelhetjük a 20. évfordulót” – fogalmazott Kötő József parlamenti képviselő köszöntőjében, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletére szervezett rendezvényen pénteken, Kolozsváron.
A társaságot 1990. március 18-án alapították erdélyi értelmiségiek, tanárok és muzeológusok, akik hivatásuknak tekintették a hazai népi kultúra kutatását. A kezdeményezők Gazda Klára, Könczei Csilla, Zakariás Erzsébet és Pozsony Ferenc, a társaság jelenlegi elnöke. 1994-ig a társaság székhelye Sigmond Júlia kolozsvári bábszínész lakásában volt, majd az Illyés Közalapítvány támogatásával költözhettek a jelenlegi ingatlanba.
Az új székházban jelentős szakmai könyvtárat, archívumot hoztak létre, Péntek János egyetemi professzor már a társaság megalakulásának évében, ’90-ben elindította a néprajzi képzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1995 óta pedig minden évben konferenciákat szerveznek a társaság dokumentációs és oktatási központjában, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket ismertetik Erdély különböző városaiban.
A társaság adattárának értékes részét képezi a Vámszer Géza, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Faragó József hagyatékából származó kéziratanyag. A könyvtár folyamatosan bővül a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke által kezdeményezett kutatások eredményeivel. A társaság kezdeményezésére 2003-ban felavatták a Csángó Néprajzi Múzeumot a háromszéki Zabola településen. A székhely 2004-es felújítása óta előadásokat és kiállításokat szerveznek itt, emellett információs központ is működik.
A 20 éves intézmény ünnepi programját Ádám Gyula Csíkszeredai fotóművész Ezer Székely Leány Napja képekben című vándorkiállításának kolozsvári megnyitójával kezdődött. A kiállítás első helyszíne Csíkszentkirály volt, ahol február 13-án nyílt meg a tárlat, a szervezők ezzel a tárlattal szerették volna felhívni a figyelmet a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének legismertebb ünnepére, az Ezer Székely Leány Napjára.
A Kriza János Társaság székházában Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere és Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg a tárlatot. A megnyitóbeszédeket követően a kolozsvári Tarisznyás együttes előadását élvezhették az egybegyűltek.
Pozsony Ferenc, a Kriza-társaság elnöke Húsz esztendő a romániai népi kultúra kutatásában című előadásában foglalta össze a társaság történetét, majd Kotics József magyarországi egyetemi tanár, kutató Büntetőszokások a paraszti társadalomban című előadását hallgathatták meg a jelenlévők.
Végül Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár Az imitátio Christi két médiuma: a népi imádságszövegek és az egyházművészet viszonya című előadásában a korai, 15–16. századi egyházi ábrázolások és az úgynevezett archaikus apokrif népi imádságok kölcsönhatását és párhuzamait ismertette a hallgatósággal.
Az ünnepi rendezvény végén, Péntek János egyetemi professzor és Kötő József színháztörténész köszöntői után a szervezők állófogadásra invitálták a közönséget az intézmény könyvtárába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok